A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

Varga Pál Egy debreceni gyógyszerészcsalád története A debreceni gyógyszertárak történetét tanulmányozva több olyan családot figyelhetünk meg, akik Debrecenben hosszú évtizedeken keresztül nagy odaadással éltek gyógyszerészi hivatásuknak. Nemzedékeket neveltek fel s nemcsak a város közéletébe, de az országos kari mozgalmakba is tevékenyen bekapcsolódtak. Egy ilyen család a Beőr-Muraközy, melynek életével, munkásságával, a város társadalmába való beilleszkedésével kíván ez a tanulmány foglalkozni.

1 A család első tagja Debrecenben Böer (Beer, Beőr, Boer) László nevével Debrecenben először a város tanácsának jegyzőkönyvében az 1823. július 19-i tanácsülés tárgyait rögzítő részben találkozunk. Itt olvashatjuk, miszerint a tanács megengedi, hogy az egyenesági örökös nélkül elhalt Nagy Mihály Nap gyógyszertárát, minden hozzá tartozó eszközeivel együtt, mint ajánlattevőnek neki eladják. Az eladás feltétele, hogy nevezett a becsült árat vagy mindjárt, vagy kezesség alatt adott szerződés alapján törvényes kamataival együtt legfeljebb két év alatt kifizeti.

2 Ki volt ez a Böer László, honnan került Debrecenbe ? Keresztlevele tanúsága szerint 1795. június 19-én született, Szécsényben. Szülei Beer Frigyes pharmacopolo és Trinkl Anna? Böer László édesapja hivatását választva, minden valószínűség szerint, gyakornoki idejét nála töltvén ki, feltehetőleg több évi segédeskedés után — az akkori kiképzési rendnek megfelelően — 1819 szeptemberében, huszonnégy éves korában a Pesti Egyetemen Gyógyszerészi oklevelet szerzett.

4 Debrecenbe való kerülését, itteni kezdetbeni működését saját maga írja le a Nap patika elnyeréséért szerkesztett beadványában a következőképpen: „Tekintetes Nemes Tanács! A patikáriusi tudományomról már 5. esztendeje, hogy a Pesti Universitástól diplomám vagyon; ezen ns. városba patikárius n. Kaffka József úrnál tudományomat 3. esztendő ólta gyarapítóm és úgy kívántam szolgálni a nagyérdemű publikumnak, hogy bennem idővel is 1 Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században. Varga Pál: Debrecenben a XIX. században létesített gyógyszertárak története. DMÉ 1976. (Szerk. Dankó Imre, Mödy György és Újváry Zoltán közreműk. Debrecen, 1977) 89—109. és 111—135. 2 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBmL) IV. A. 101 l/a—94. Protocollum politicum de anno 1823. 338. A családi név különböző időkben, illetőleg az egyes okmányokban különböző változatban fordul elő; az 1830-as évektől mindig következetesen J?ró>-ként írták nevüket. 3 Az eredeti keresztlevél a Nagybákay család tulajdonában. Ez az alsó (kis) szellői vagy zellői ágost. hitv. ev. egyház keresztelési anyakönyvéből származó kivonat viszont mind az oklevelekben, mind a későbbi okiratokban Szécsény szerepel születési helyének. A gyógyszerek készítőinek elnevezése az ősidőktől fogva több változaton ment keresztül: rizomati, rhizotamen, aromatarius, confectuarius, pharmacopola, gyógyszeres s végül gyógyszerész vagy patikárius. 4 Beer Frigyes, aki Besztercebányán született Zólyom megyében, gyógyszerészi oklevelét 1783-ban szerezte meg. A Budai Egyetem orvosi kara Beer Frigyest a gyógyszerészeti tudományok mesterének nyilvánítja és elfogadja (Fridericum Beer Artis Pharmaceuticae Magistrum declaramus et tribuimus), mint azt okleveléből olvashatjuk. Mind az ő, mind fia fényképpel ellátott oklevelét a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára (TREN) őrzi. 203