A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Egy százötven évvel ezelőtt született debreceni orvos életújta

a másodikra 83, a harmadikra 94 szavazván megválasztatott Pallay Miklós." 14 Visszanyert hivatalát most már nagy örömmel és készséggel látta el, miközben kellő szakértelemmel és szívóssággal próbált rendet teremteni a szégyenteljesen kezdetleges állapotban levő, és a hi­giéniai követelményeknek nem megfelelő kórházban. Ő rá várt az a feladat is, hogy miközben nem növekedett a városi támogatás összege, a rendelkezésre álló szűkös anyagiakból mégis megpróbálja a kórház felszereltségét javítani. Ennek azt az útját valósította meg, hogy az or­vosi ellátás javításával egyidejűleg nagy energiával törekedett a kórház pénztári helyzetének megváltoztatására. Tervét sikerült megvalósítania. Többek között, ha már másképpen nem tudott érvényt szerezni adósaival szemben, akkor a pénzügyminisztérium útján szólította fel őket fizetésre, ami általában sikerre vezetett. 15 Több mint két éven át kifogyhatatlan türelem­mel és kitartással dolgozott, míg sikerült neki több mint húszezer frt-nyi (40 000 koronányi) összeget, mint az ország különböző távoli és közeli községeinél hátralékban maradt ápolási díjakat a kórház pénztárának visszaszereznie. Az ilyen módon beszedett hátralék nagyságát mutatja az a körülmény, hogy a kórház tíz alkalmazottjának évi fizetése nem éri el a kétezer frt-t. 16 Ebből a hatalmas összegből sikerült a kórházat kibővítenie és felszerelnie minden or­vosi eszközzel, ami szükségeltetett akkor az ilyen rendeltetésű intézet működéséhez. Ezirányú tevékenységét a városi tanács jegyzőkönyvileg is elismerte. Szintén a kórházban folytatott tevékenységét méltatta a tanács gyűlési jegyzőkönyv 1878. augusztus 24-i bejegyzése is a következőképpen: „Örvendetesen tudomásul vétetett, és egyszersmind Dr. Pallay Miklós volt kórházi orvosnak, a kórházi orvosi állásban eddig tanúsított szorgalmáért, dicséretes tevékenységéért és a kórház ügyeinek szakértelemmel való vezetéséért e helyen is kiválólag elismerés szavaztatik." 17 Mint kórházi igazgató főorvosnak nagy érdemei voltak az utolsó magyarországi kolerajárvány (1873-ban) debreceni pusztításának mérséklésében. Igaz, a városnak volt valamelyes ideje felkészülni a csapásra, mert ide csak augusztusra ért el a jár­vány, pl. külön héttagú Kolera Bizottmányt is hoztak létre, amely számos jó intézkedést ho­zott a veszély lehetséges elhárítására. Kétségtelen, hogy hibát is követtek el a város vezetői ezidőben, hiszen a súlyos járvány idején is megtartották Debrecenben a nagy országos vásárt, ami ugyan az állattartó gazdáknak, iparosoknak és a kereskedőknek anyagilag jól jöhetett, de a fertőzés terjeszkedéséhez hozzájárulhatott. — Ennek ellenére a város orvosai, élükön dr. Thegze Imre tisztifőorvossal és a kórházat igazgató Pallay Miklóssal olyan jó mun­kát fejtettek ki, hogy a kolera pusztítása Debrecenben mélyen az országos átlag alatt ma­radt. 18 Csakhogy ez az elismerés immár gyógyírként szolgált. Ezt megelőzően ugyanis megszűnt a város tiszti orvosikar tagjainak választási rendszere. Ettől kezdve a város és a vármegye élére állított főispán kinevezési jogköre lett az orvosi állások betöltése. Pallay Miklós — aki a po­litika síkján szabadelvű párti volt és következetesen az is maradt Tisza Kálmán hatalomra ju­tása és az ún. bihari pontok szegreakasztása után is, vagyis nem értett egyet Tisza a bécsi kö­rökkel lepaktáló politikájával. Elvbarátaival együtt eléri, hogy Tisza a debreceni választáso­kon kudarcot szenved. Ez a magyarázata annak, hogy a kormánypárt ellen a politikai életben fellépőket hatalmi úton eltávolították állásaikból. A főispán élve kinevezési jogkörével sorra váltotta le a város vezető pozícióiban levőket, köztük Pallay Miklóst is. így kénytelen volt a tizenegy évig általa oly lelkesedéssel, körültekintéssel és emberséggel végzett munkáját el­hagyni. Kétségtelen, hogy ezen változás nagyon leverőleg hatott kedélyére és elkeseredve vonult vissza. Ezentúl orvosi praxisát nagy mértékben redukálta és inkább csak a magánor­vosi gyakorlatnak élt. Egyideig még ugyan végezte a Gazdasági Akadémia iskolaorvosi teen­dőit, valamint a színházi orvos feladatát is ellátta. (Ez utóbbi tisztséget egyébként negyven éven keresztül töltötte be.) 14 HBmL IV; В 1108/c 1. 1867. május 8-i gyűlés (Debrecen Város Képviselőtestületi Tisztújítási jegyzőkönyv 1867/39. szám.) 15 HBmL IV. B. 1109/1 175. doboz 8124. irat 16 Pallay Miklós 500 Ft, Dusóczky Pál tisztisebész 300 Ft, Kőmíves Antal tisztisebész 300 Ft, Nemes Jánosné városi bába 90 Ft, Aranyi János kórházi gondnok 400 Ft, 5 kórházi betegápoló 80 Ft/fő. Összesen: 1990 Ft. 17 HBmL IV. B. 1405/b 18 Dr. Zelizy: id. mű — Dr. Thegze Imre: Közegészségügy 792—796. 199

Next

/
Oldalképek
Tartalom