A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

„Minthogy a földmíves osztály tavaszi munkájában a mulaszthatatlan katonai szállítások által úgyis eléggé meg van hátráltatva, nehogy szükségtelen előfogatozással még inkább hátráltassák, előfogati utalvány csupán az országos képviselőknek s kormány általi kiküldetésben utazóknak adatik s ezen elv az ország minden részeiben megtartandó."

105 Ez a teher később még tovább csökkent, mert a belügyminiszter a napi előfogat szükségletet május 16-án 5-re szállította le.

106 A pénzügyminiszter pedig úgy rendelkezett, hogy az ausztriai kincstár által kötött dohánybeváltási szerződéseket a magyar állam az 1849. évre átveszi.

107 Nem lenne teljes a harctéri sikerek tavaszi fellendülésének gazdasági hátteréről festett képünk, ha nem tennénk említést azokról a vitákról, amelyek a város tanácsa elé kerültek az iparoslegények magatartása és munkafegyelme ügyében. A tárgyalás alapjául hol a felszerelési kormánybiztos által megbízott hadiszállítók, hol a mesterek panasza szolgált. Orvoslást mindkét fél a várostól várt, holott a tényleges irányítás még a polgárok ügyes-bajos dolgaiban is a kormány kezében volt. Ugyanis ide érkeztétől kezdve jó ideig — mivel területi fennhatósága jószerint csak Debrecenre terjedt ki — minden kérdésbe döntő módon beleszólt. Az itt levő nagyszámú idegenre pedig a városi tanács hatásköre ki sem terjedt.

108 A kormány az ipari termelés fokozása érdekében rendeletileg megengedte, hogy a segédek önállóan, saját számlájukra dolgozzanak, ami rájuk nézve igen kedvező volt, mert kevesebb közteher hárult rájuk, mint a céhbeli mesterekre. Viszont a mestereket a Ruházati Bizottmány és a felfegyverzési kormánybiztos elhalmozta megrendelésekkel. Emiatt kénytelenek voltak egyre magasabb bérért segédeket fogadni, hogy a megrendeléseket idejében teljesíthessék. Ez sok legényt arra csábított, hogy előbbi munkahelyét könnyű szívvel otthagyva, magasabb bérért máshová szegődjön. Emiatt aztán a tábori szállítók arra kérték a várost, tiltsa meg a céhekbe tömörült mestereknek, hogy magasabb bér ígéretével az állami üzemekből a segédeket elcsalogassák, mert ezzel az államot károsítják meg.

109 A céhmesterek viszont a hadiszállítók és a legények oly értelmű megrendszabályozását kívánták, hogy a legények a hadiszállítókkal összejátszva ne hagyhassák ott az állam részére dolgozó mesterüket, mert vállalt kötelezettségük teljesítésének ily módon történő meghiúsításával végső fokon szintén az állam károsodik.

110 A A városi tanács — mit tehetett mást ? — felírt a belügyminiszterhez a sérelmezett vissza!« ságok mielőbbi megszüntetése végett.

111 A város elöljáróságának ilyen gazdasági gondok mellett is kiterjedt a figyelme arra, hogy a lakosságot a felesleges zaklatástól mentesítse, az itt tartózkodó idegenek pedig ne botránkozzanak meg és ne alkossanak hamis képet a város közállapotáról. Ezért a közgyűlés még februárban elrendelte az idegen koldusok kitoloncolását, a helybelieket pedig eltiltotta a kéregetéstől.

112 A Honvédelmi Bizottmány viszont olyan terhet is rakott olykor a város vállára, amelyhez annak semmi köze sem volt. Márciusban úgy rendelkezett, hogy a városi börtönben levő 105 Farkas János allovászmester 944. sz. rendelete (Közlöny 92. sz. 1849. IV. 29.) 106 HBmL Tjkv 1142/1849. V. 16. 107 3818. pü. rendelet (Közlöny 77. sz. 1849. IV. 12.) 108 L. 40. sz. jegyzet 109 Káldor őrnagy, tábori szállító pl. azért kereste meg a városi tanácsot, hogy a helybeli lakatos céheknek tiltsa meg az álladalmi kardgyárban dolgozó legények felfogadását mindaddig, míg a gyárbeli elbocsátásukat kellően nem igazolják, mivel „az olyan féle felfogadások által az álladalom fölötte megkárosíttatik", mert a legények állami költségen hozattak ide. {HBmL Tjkv 755/1849. III. 20.) 110 A város tanácsa május 21-én tárgyalja Ormós József és Halász Imre váltószabó céhmesterek folyamodását, miszerint „miolta a mesterlegények ministeri rendeletnél fogva szabadkézre, másoknak dolgozhatnak, azolta ők mestereket elhagyva 12-13-an együtt a zsidókkal egyetértve minden szolgálat és teher nélkül dolgoznak s a mestereknél teendő munkát az igen felcsigázott bér mellett is felmondják, mi miatt, azonkívül, hogy sok segéd nélkül maradt mester koldusbotra jutand, a közönség kárt vall, az álladalom részére történendő illendő ár melletti felszerelés, mint már három zászlóaljjal történt, megszűnik, mellyről hathatós intézkedés tétele szükséges". (Uo. 1178/1849. V. 21.) 111 Uo. 112 HBmL Kjkv 2. kötet 66/1849. II. 26. 171