A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Siroki Zoltán: Egy debreceni fénycsapda bogáranyaga

Siroki Zoltán Egy debreceni fénycsapda bogáranyaga A Debreceni Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Tanszéke fénycsapdát állított fel az egyetem botanikus kertjében. A Bozay által módosított Jermy-féle fénycsapda gyepes területén, a melegháztól 5 m távolságra állt. A fényforrás 80 W-os higanygőzlámpa volt. A botanikus kert 4 kat. h.-nyi területe kb. egyenlő távolságra 500—500 m-re fekszik a Hajdúböszörmény felé vezető országúttól és a Tócó-pataktól. A hajdúböszörményi országút Debrecen területén a Hajdúsági löszhátat választja el a Nyírség savanyú homokterületétől. A botanikus kert területe hajdan Debrecen város kertészetéhez tartozott, ahol gyümölcs- és zöldségtermesztés folyt. A fénycsapda anyagából a Növényvédelmi Tanszék kiszedte a lepkéket, a többit én kaptam meg. Az anyagban 4 család: Carabidae, Staphilinidae, Ditiscidae, Hydrophilidae családok és a Lamellicomia had voltak nagyobb mennyiségben képviselve. Ezek közül kettőt választottam ki: Carabidae és Lamellicomia. Ez is éppen elég volt egy embernek. A fénycsapda április 8-án kezdett üzemelni, ettől az időponttól kezdve október l-ig, vagyis az üzemeltetés végéig, minden nap anyagát átvizsgáltam. Az első nap anyagában csupán néhány szúnyogszerű apró Diptera volt. Április 9-én 8 Hydrous piceus is volt a csapdában. Ettől az időponttól kezdve május 12-ig naponta volt néhány Melolontha vulgaris is (április 29-én a legtöbb=23 db., összesen 127 db). Május 7-én kezdtek megjelenni a Heterocerusok éspedig egyre nagyobb mennyiségben. Augusztus végéig állandó tagjai voltak minden megvizsgált anyagnak. A sok vízi és vízparti bogár jelenlétét a Tócó-patak közelsége magyarázza. Mivel a botanikus kerttől nem messze tehénistállók vannak, az Aphodiusok nagy száma is érthető. A tavaszi és nyár eleji anyag aránylag kevés faj- és egyedszámot mutatott, nyilván a hűvös éjszakákon a bogarak nem repültek. Az első komolyabb anyag június 8-án jelent meg. Ettől az időponttól kezdve mind nagyobb bogártömeg repült a fénycsapdába. Különösen gazdag zsákmány adódott meleg, borús, szélcsendes, eső előtti éjjeleken. A kiválasztott családok valamennyi példányát kiszedtem, fajok szerint szortíroztam, meghatároztam és megszámoltam. A nagyobb méretű fajokkal hamarosan tisztába lehetett jönni, de az apróbbak kiválogatása és meghatározása csak binokular segítségével volt lehetséges. Kezdetben különösen lassú és fáradságos munka volt, mert a fajok jelentékeny részét azonnal meg is kellett határozni (Bembidion, Dischirius, Acupalpus). Izgalmas, nagyon tanulságos, de szerfelett fáradságos munka volt. Olyan fajok, melyekből egész bogarász pályafutásom alatt (40 év) kőforgatással párosult egyeléssel alig tudtam 1—2 példányt fogni, a fényre tömegesen repültek. (Harpalus zabroides, tenebrosus). A feldolgozott fajok felsorolása A fajok tudományos neve után feltüntettem az összes darabszámot és ama dátumot is, amikor különösen nagy egyedszám gyűlt be. Feltűnő, hogy július 14-, július 23- és 24-re, valamint augusztus 1., 2. és 24. időpontok gyakran szerepelnek igen nagy egyedszámmal. 15