A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

Dankó Imre Vándorlás és árucsere (Vázlat és irodalmi tájékozódás a kárpátmedencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez) Az árucsere néprajzi vizsgálata az utóbbi időben örvendetesen nagyot fejlődött. A néprajztudomány az árucsere tárgykörében találta meg az építkezés, a ház, a lakásbelső kérdéseivel foglalkozó kutatások mellett a népéletet, a kultúra egészét, a jelenségek összefüggéseit legjobban feltáró témakört.

1 Az árucsere néprajzának kutatása megállapította, hogy kétféle árucsere van: szervezetlen és szervezett? A szervezetlen árucsere kezdetleges termelési viszonyok, fejletlen társadalmi körülmények, munkamegosztás között folyt és főleg a javak tényleges és közvetlen cseréjét jelentette. Ezt a cserét mind az ethnológia, mind a szociológia behatóan tanulmányozta, elemezte.

3 A szervezetlen árucsere előfordulhatott értékközvetítővel (pénz gyanánt használt tárgyakkal, eszközökkel, illetőleg pénzzel) lebonyolított kisszerű adás-vevés formájában is. Az ilyen szervezetlen árucserének nem alakultak ki sajátos intézményei sem. Éppen ezért mindenütt, mindenkor előfordulhat, sőt, továbbélhet a fejlett munkamegosztású társadalmakban, fejlett termelési viszonyok és árucsere körülmények között is (például 5". Dobos I. még az 1940-es évekből is írt le tényleges cserét; kiskőrösi „tót ember" kereszt búzáért, 1 Magda Pál: Magyar Országnak belső kereskedése. Magyar Országnak leírása. Pest, 1819. 93.; Nagy Erzsébet: A paraszti áruértékesítés problémái az úrbérrendezés idején Magyarországon. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio historica I. Budapest, 1957. 186-220.; Székely György: Vidéki termelőágak és árukereskedelem a XV—

XVI.században. Agrártörténeti Szemle III. 1961. 309-343.; Bácskai Vera: Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. Agrártörténeti Szemle VI. 1964. 32.; S. Formán—/. Riegelhaupt: Market place and marketing system: Toward a theory of peasant economic integration. Comparative Studies in Society and History XII. 1970. 188-212.; W. G. Lockwood: Periodic markets: source materials on markets and fairs in peasant societies. University of Michigan, 1972.; Kós Károly: Az árucsere néprajza. Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972. 7—51.; Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1973. Debrecen, 1974. 281—304.; Dankó Imre: Tiszántúli vásárok-piacok. Vásártörténet — hídi vásár. Debrecen, 1976. 15—104.; Kós Károly: Vásárok és vidékek (1947—1962.) Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976. 326—379.; Dankó Imre: Az árucsere, mint a folklorizáció eszköze. Folklór, társadalom, művészet 4—5. Kecskemét, 1978. 19—28. 2 Domanovszky Sándor: A kereskedelem általános története. A magyar kereskedő könyve. Szerk.: Schack Béla. I. köt. Budapest, 1906. 149—206.; Diczig Alajos: A vásárok és a vásározás. Debrecen, 1933.; Uő.: A vásárok és a vásározás. Vásárügyi útmutató с 1933-ban megjelent könyv 1. számú pótfüzete. Debrecen, 1940.; Magyarság Néprajza IV. Vásár. 283—284.; Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest, 1963. 167.; W. G. Lockwood: The market place as a social mechanism in peasant society. Kroeber Anthropological Society Papers 32. 1965. 47—67.; B. J. Brian: Geography of Market Centers and Retail Distribution. Engelwood Cliffs: Prentice-Hall, 1967.; G. Dalton: Tribal and peasant economics. New York, 1967.; Uő.: Theoretical issues in economic anthropology. Current Anthropology 10. 1969. 63—102.; Kaj BirketSmith: A kultúra ösvényei. Ford.: Bodrogi Tibor. Budapest, 1969. 153.; Dankó Imre: A vásárkutatás néprajzi jelentősége id. m. 15—22.; Kosa László: Vásár, sokadalom, szabadság. Kis magyar néprajz a rádióban. Szerk.: Jávor Katalin, Küllős Imola, Tátrai Zsuzsanna. Budapest, 1978. 183— 185.; GerőLászló: Történelmi városmagok. Budapest, 1978. 18.; Sárkány Mihály: A gazdálkodás etnográfiája és a gazdasági antropológia. Dissertationes ethnographicae II. Budapest, 1976— 1978. 18—30. 251