A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

hogy 1560-ban Csicsva várnagya; 2 ilyen tisztségek már némi birtokkal rendelkező, de nagy­urak vagy a központi hatalom szolgálatát meg nem vető köznemesek osztályrészei. Ebbe a rangállásba születik bele Rákóczi Zsigmond—pontosan nem tudni, mikor. Keresztes előtt ál­talános gyakorlat volt az 1544-es születési dátumot elfogadni; ő már határozottan megkérdő­jelezi ezt az adatot. 3 Engedtessék meg nekünk, hogy ennek a kérdőjelnek további nyomatékot adjunk. Ha Rákóczi Zsigmond 1544-ben születik, akkor nagy karrierje csak 43—44 éves korában kezdődnék, ami egy, az ő tetterejével rendelkező embernél szinte elképzelhetetlen — annál is inkább, mert a 16—17. század fordulóján 45—50 évvel már öreg embernek számít az, aki megéri ezt a kort. Még kevésbé valószínű, hogy valaki 43 éves koráig nőtlen maradjon (első házasságának kezdete nem lehet korábbi 1587-nél), utána viszont kb. 10 éven belül háromszor lépjen házasságra, s első két házasságából 4 gyermeke is származzék. Úgy hisz­szük, hogy kb. 10 évvel korrigálhatjuk az 1544-es születési dátumot, s az 1550-es évek köze­pére tehetjük Rákóczi Zsigmond születését. Ezzel viszont már a legendák birodalmára is utalhatunk úgyszólván mindazt, amit Rá­kóczi Zsigmond ifjúságáról a Szilágyi Sándor előtti irodalom produkált, s amit Szilágyi nála szokatlanul kevés kritikával, át is vett. Szilágyinál (akinél szintén az 1544-es születési évszám szerepel) Rákóczi Perényi Gábor mellett apród Sárospatakon, ott belső barátságot tart fenn Mágochy Andrással (aki valójában akkor rendi állásban igen magasan állt felette a zempléni alispán és csicsvai várnagy fiának), „valószínűleg" Perényi kíséretében van 1563­ban Miksa pozsonyi koronázásán. Ugyanilyen „valószínű", bizonyíthatatlan adatok azok is, amelyeket Rákóczi ifjúságára Szilágyi életrajza hoz. Szerinte Rákóczi 1565-ben részt vesz a János Zsigmond elleni hadakozásban — Rudolf egy későbbi oklevele szerint. Rudolf ok­levelei azonban csak arról beszélnek, hogy Rákóczi már Miksa alatt teljesít hadiszolgálatot — valójában arról lehet szó, hogy az 1570-es évek elején megkezdi a végvári katonáskodást, ami a pálya későbbi ívébe bele is illik. Szilágyi azt is tudni véli (forrás említése nélkül), hogy Perényi halála (1567) után Rákóczi Egerbe kerül, s ott Forgách Simon és Ungnád Kristóf keze alatt „az ifjú vitézek kapitánya." 4 Legendák ezek, amilyeneket történelmi sze­replők ifjúkora köré oly szívesen fonazutókor — s amelyeket, bizonyíthatatlanságuk mellett, a születési dátum későbbre helyezése is a semmibe foszlat. Az a pont, amelynél már megfoghatóvá válik az alispán fiának pályája, a szendrői végvári szolgálat. Talán már nem kell mondanunk, hogy ez sem olyan formában indul, ahogy Szilágyi Sándornál találjuk: „A mint a férfikorba lépett", Szendrő kapitánya lett. 5 A szendrői kapi­tányság (pontosabban főkapitányság) fontosabb posztja a törökellenes végvári láncnak, semhogy épp férfikorba lépett alispánfiaknak osztogatnák. A török előnyomulás 1570 táján, Rákóczi Zsigmond végvári szolgálatának legkorábbi kezdetére eléri Fülek és a Rima-völgye vonalat; ebbe a frontvonalba ékelődik bele az egri vár, s mögötte mintegy Kassát fedezi s egyben Eger felé biztosítja a kapcsolatot Szendrő. A várat 1566-ban foglalja el Schwendi Bebek Györgytől; akkor német őrséget helyez bele. Fenntartására jelentős uradalom szol­gál: 13 falu Borsod és 11 Gömör megyében. 6 Mindez azonban láthatólag kevés, ugyanúgy, ahogy a végházak esetében általában — különösen a vár korszerűbb átépítéséhez. Az 1570-es évek magyar országgyűléseinek állandó tárgya Szendrő erődítésének sürgetése. 7 1575-ben, török támadástól tartva, sebbel-lobbal erősítik meg sövénypalánkkal; 8 1588-ban azonban az országgyűlés vizsgálóbizottsága azt kell hogy megállapítsa a vár palánk-erősségeiről: bár ezek a sövényépítkezések nagy költséggel készültek, pusztulófélben vannak. 9 A Habsburg­kormányzat foglalkozott Szendrő modern átépítésének tervével; elkészült a terv: hatszög­letű alaprajz, hat bástyával — kivitelezésre azonban nem került. 10 2Uo. 3 Uo. 99. 4 Szilágyi S.: A Rákócziak... 4. 5 Uo. 4. • . ••• t, ••• [•:• 6 Borovsz ку: .6^-7. •*,.•' 1 МОЕ VI. passim . .-.;. 8 Takáts S..R11. 83. 9 Uo. II. 26. 10 Balogh J.: Italienische Pläne... 58. és a 62. oldalon közölt képmelléklet. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom