A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

a földreform során fel nem osztható gazdasági berendezéseket hasznosították, segítették az újonnan földhözjuttatottak gazdálkodását és széleskörű felvásárlási tevékenységet is folytattak. A debreceni Fmsz, a Fékosz és az Ufosz közreműködésével bérbe vette az ún. Huszár laktanyát és közös székházat alapítottak.

65 Debrecen mezőgazdaságának, agrárnépességének 1945—1948 közötti fejlődését az 1948-ra emelkedő tendenciát mutató termelési eredmények mellett az a robbanásveszélyt jelző feszültség is minősíti, amely az ipar és a mezőgazdaság fejlődési üteme között, a mezőgazdaság elért eredményeinek 1938-hoz való viszonyításában, a nagyarányú munkanélküliségben, a földhözjuttatottak százainak árverés árnyékában való küszködésében jelentkezett. 1948 márciusában a városi polgármesteri hivatal „katasztrofális méretű munkanélküliségről" adott jelentést.

66 A pallagi Fmsz küldött 1948 májusában saját sorsáról a következőket mondotta: „.. .a parasztot nem segíti senki, a nincstelenség a tetőfokára hágott". A megtermelt 29 q búzájából a beszolgáltatás után annyi maradt a családnak, hogy kukorica kenyérrel sem tudja fedezni megélhetését. A megyei revizor véleménye megegyezett: „... a nincstelenség ezen a helyen a legkritikusabb, az új és régi gazdák között a helyzet tarthatatlan".

67 Nem véletlen tehát, hogy 1948 tavaszán elsősorban Debrecen határában, de a megye más helységeiben is önkényes földfoglalásokra került sor. Az első lépés még 1947 novemberében Nagyhegyesen történt, amikor a földtartalékalap földjét 14 nincstelen között szétosztották. Ezt követően Józsán, Ebesen, Elepen, Szepesen került sor „új földosztásra".

68 Összegezve: a demokratikus agrárforradalom felszámolta a reakciós nagybirtokrendszert és megnyitotta az utat a népi demokratikus agrárfejlődéshez. Nem oldhatta meg viszont a parasztság rétegei között újra éledő, erősödő ellentmondásokat és nem jelenthetett kiutat a mezőgazdaság konzervált üzemi viszonyaiból sem. A megoldást a népgazdaság új struktúráján belül a megfelelő ipari háttérrel rendelkező modern üzemi viszonyoknak megfelelő mezőgazdaság jelenthette. 65 HBmL. XXIV. 402/a. 1. Néhány szó a Debreceni Földművesszövetkezetről. Erdei Ferenc: Mezőgazdaság és szövetkezet (Hasonmás kiadás, Bp. 1977) 226—227. Szövetkezeti Kompasz. 1948— 49. (Bp. 1948.) 246—247. 66 HBmL. XXI. 502/a. 3. 9/1948. 1948. márc. 5. 1947. április 29-én a városban a munkanélküliek száma elérte a 8000 főt. HBmL. XXI. 502/a. 3. 88/1947. bkgy. 1947. ápr. 29. A Néplap 1947. március 5-i száma arról adott hírt, hogy 800 debreceni földhözjuttatott ellen árverést akarnak végrehajtani. 67 HBmlL. XXIV. 402/a. 1. 1948. máj. 2. 68 Nép

y

ap, 1948. febr. 3. 4. Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának előzmén ei Hajdú megyében. In: Tanulmányok a marxizmus-leninizmus témaköréből (Szerkesztő: Grandpierre Lajos, Db. 1974) 249