A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Régészet - Sz. Máthé Márta: Újkőkori teleülés Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyen

Sz. Máthé Márta ч Újkőkori település Berettyószentmárton-Morotva lelőhelyen 1977. május 16—20. között leletmentő ásatást végeztünk a jelenleg Berettyóújfaluhoz tartozó Berettyószentmártonban, az ún.régi Telekalja határrészben, melyet újabban Morotva lakótelepnek neveznek. A lelőhely a Berettyó bal partján* a település nyugati szélén van. A parcellázás előtt a Berettyó új gátjának építésekor innen tolták le a szükséges földet, ezért a jelenlegi felszín nem tekinthető eredetinek. Ellenben a föld letolásával nagy mennyiségű újkőkori cserép került napvilágra, ez a parcellázáskor nem tűnt fel senkinek, csupán akkor értesítették a Bihari Múzeumot, mikor a házalapozáskor, kerítésoszlop helyeinek kiásásakor csontvázak is kerültek elő.

1 A leletmentés megkezdésekor kisebb-nagyobb cseréphalmokat találtunk a felszínen. Először a cseréphalmok közötti területeken jelöltünk ki három, egyenként 12x2 m-es árkot, úgy gondolván, hogy így érintetlen objektumokat találunk. Azonban ezeken a helyeken a második ásónyom után már elértük az altalajt, anélkül, hogy bármit is találtunk volna. A kutatóárkok negatív eredménye arra engedett következtetni, hogy már csak a cseréphalmok környékén — közvetlenül mellettük — kutathatunk* mert a gátépítéskor annyira letolták a talajt, hogy a felszínen tapasztalható telepjelenségek már csak a kultúrréteg alját jelentik. Ami pedig a felszínen látszik, az a mélyebbre ásott gödrök, egyéb telepmaradványok nyoma. A Nagy Vince-féle telken, ahonnan a kerítésnek ásott gödrökből és a ház alapozásából kerámia és sírok kerültek elő, kijelöltünk egy 6x6 m-es szelvényt, melyet később 6x8 m-esre bővítettünk. Ebben a szelvényben két nagy gödör volt, amelyek egy bizonyos helyen talán összefüggésben voltak, bár ezt semmi nem indokolta (a és b gödör). Mindenesetre a leletanyag egységes volt, azonban jónak láttuk a két gödör anyagát mindvégig külön tartani. A b gödörből két sír maradványai is előkerültek. Az 1. sír sajnos belekerült a kerítés gödrébe, a 2. sír koponyája és vázcsontjainak nagy része még a gátépítéskor pusztulhatott el.

2 Az a és b gödröktől északra 5,5 m-re kezdődően újabb, 12 x 2 m-es árkot húztunk — 4. árok —, mert ezen a területen is mutatkoztak cserepek a felszínen. Magában az árokban nem, de a közepetáján kijelölt rábontásban — 4x5 m-es — újabb gödör körvonalai bontakoztak ki (c gödör). Ebben egy csecsemőcsontvázon kívül más sír nem volt, csak a szokásos újkőkori hulladékanyag. Ezzel a kutatást be is fejeztük, mert a terület többi részén — lévén kiparcellázott terület* nagy részük beültetve kerti veteménnyel — lehetetlen volt a további munka. Mielőtt a lelőhely és a leletanyag kiértékelését elvégeznénk, azt le kell szögeznünk, hogy nem teljesértékű újkőkori lakóteleppel van dolgunk, a megfigyeléseket erősen korlátozta a lelőhely elpusztított volta. Mindenesetre a megmaradt települési objektumok arra utalnak* hogy a feltárt maradványok sem házhoz, sem lakógödörhöz nem tartoznak — bár az a gödörben meglehetősen sok, bár összefüggéstelen patics, paticsos törmelék volt —, hanem közönséges hulladékgödrök. Mindezek ellenére szükségesnek tartjuk a leletanyag mielőbbi közlését, annál is inkább, mert mennyisége, összetétele és a leletegyüttesben előforduló, a 1 Nagy Vince telke, 337. hrsz. A bejelentésért köszönet Héthy Zoltán berettyóújfalui múzeumvezetőnek. 2 A lakóház alapozásakor is kerültek elő sírok, azonban ezeket az építő kidobta, s a szétszórt csontokból sem a sírok számát, sem helyét nem tudtuk megállapítani. 35