A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

rozsért bort, gyümölcsöt adott cserébe).

4 A szervezett árucsere fejlett termelési viszonyok közt a munkamegosztás bizonyos előrehaladott fokán jelenik meg és következetesen értékközvetítővel (pénzzel, illetve a pénz továbbfejlesztett formáival: jelzáloggal, kölcsönnel, váltóval, csekkel stb.) történő adás-vevésben mutatkozik meg.

5 A szervezett árucserének sajátos intézményei alakultak ki, mint amilyen például a piac, a hetivásár, a vásár, az árubemutató kiállítás, az árumintavásár.

6 A szervezett árucsere keretei között jelent meg a kereskedelem, 3 Népi kereskedelmi szokásokról: alku, alku hiánya, pénz helyett csere. PalugyaiImre: Csongrád megye. Magyarország leírása IV. Pest, 1855. 427.; /. Graebner: Handel bei Naturvölkern. In: K. Andrei: Geographie des Welthandels. Frankfurt/Main, 1910. 1. 149—218.; R. Thurnwald: Economics in primitive communities. Oxford, 1932.; Sándor István: A primitív pénz. BélleyP.— Kocsis F.—Koroknay I. (szerk.): Pénz. Érdekességek a pénzről. Budapest, 1958. 52—61.; C. S. Belshaw: Traditional Exchange and Modern Markets. Engelwood Cliffs: Prentice-Hall, 1965.; Sárkány Mihály: Megjegyzések komplex társadalmak szociálantropológiai vizsgálatához. Népi Kultúra — Népi társadalom IV. 1970. 243—257.; Földes László: Csereformák a hagyományos társadalmakban. Világosság XV. 1974. 8—9. 483—493.; M. D. Sahlins: On the sociology of primitive exchange. In: Baton: The revelance of models for social anthropolgy. A. S. A. Monographs 1. London, 1965. 139—236.; Sárkány Mihály: Gazdasági antropológiai irányzatok. Népi Kultúra — Népi Társadalom IV. 1970. 347—356. Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Budapest, 1976. 49—79.; Földes László: Árucsere és piac a hagyományos társadalmakban. Világosság XVII. 1976. 6. 343—351.; Т., К, Earle—J., E., Erikson: Exchange system in prehistory. New York—San Francisco—London, 1977.; /. R. Hicks: Érték és tőke. A keynesi gazdaságtan válsága. Budapest, 1978. 96—102. 4 Kerekes György: Magyarország kereskedelmének fejlődése. In: Schack Béla (szerk.): A magyar kereskedő könyve id. m. I. 207—250.; H. H. Quiggin: A survey of Primitive Money. London, 1949.; P. Einzig: Primitive money in its Ethnological, Historical and Economical Aspects. London, 1949.; A cserére: S. Dobos Ilona: Szegény ember vízzel főz. Budapest, 1958. 67—69.; Sárkány Mihály: Megjegyzések komplex társadalmak szociálantropológiai vizsgálatához id. m. 254.; Nikola F. Pavkovic: Druátveni znaőaj tradicionalnih godisnjih sajmova. Etnoloski Pregled 10. 1972. 97—103.; Polányi Károly: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet id. m. 228—273., 339—371.; A pénzről: W. G. Sumner (ford.: Félix Pál): Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Budapest, 1978. 209—212., A pénz továbbfejlődéséről. Uo. 217—218., 226—227.; /. R. Hicks: Érték és tőke id. m. 189., 198., 200—203., 205., 213. 5 Horváth Mihály: Az ipar és a kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt. Buda, 1840.; Nagy Ferenc: Vásárlajstrom a vásáros helyeken jellemző árucikkek szempontjából. Mentor Erdélyi Népkönyv. Kolozsvár, 1842.; Galgóczi Károly: Átmeneti raktárak Pesten. Pesti Napló 1857. szept. 13., 17., 18. számok.; Az árucikkekre, áralakulásra, cserére, pénzhasználatra: Kerékgyártó Árpád: Á míveltség fejlődése Magyarországon 889—1301. Budapest, év. n. 477— 478.; A vásárokra: Uo. 476—477.; Paulinyi Oszkár: Ipar, kereskedelem. A vásárok kialakulása, a „város" gazdasági, kulturális egység, az iskola-piac kapcsolata. Magyar Művelődéstörténet II. Budapest, év n. 161—199.; Berlász Jenő: Ipar és kereskedelem. Uo. III. 187—-216. — Falusi és városi ipar, idegenek a textil- és a fémiparban, a mesterségek elkülönülése, a városi céhes ipar, távolsági forgalom fontossága, marhakereskedésünk, réz és higanykivitelünk, behozatali cikkeink, a magyar kereskedőréteg bomlása.; Léderer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Uo. IV. 213—247.; Daróczi Lajos: A kereskedelem története különös tekintettel Magyarországra. I—

II. Budapest, 1902—1909.; Landesberg Jenő: Az iparosok heti vásárlátogatásijoga. Szeged, 1923.; Miskolczy István: A középkori kereskedelem története. Budapest, 1926.; J. Kulischer: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. I—

II. München und Berlin, 1928—1929.; Princz Gyula: A magyar vásárhelyek. Földrajzi Közlemények 1934. 51—63. Juhász Lajos: A közraktár kérdés Pesten a XIX. század közepén. Tanulmányok Budapest Múltjából VIII. 1940.; Komoróczy György: A magyar kereskedelem története. Budapest, 1942.; Nagy Erzsébet: A paraszti áruértékesítés problémái az úrbérrendezés idején Magyarországon. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis, Ser. História I. 1957. 186—• 220.; Nagy István: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században, 1690—1780. Tanulmányok Budapest Múltjából XVII. 1966. 59—107.; Egyed Ákos: Tenyészállat-kiállítások és vásárok Székelykeresztúron a XIX. század végén és a XX. század elején. A székelykeresztúri múzeum emlékkönyve fennállása 25. évfordulója alkalmából. MiercureaCiuc — Csíkszereda, 1974. 229—242.; Fél Edit—

Hof er Tamás: Bäuerliche Denkweise ín Wirtschaft und Haushalt. Göttingen, 1972. в Nagy Ferenc: Vásárlajstrom a vásáros helyeken jellemző áruczikkek szempontjából id. т.; Ráth Károly: A magyar iparműkiállítások a múltban és a jövőben. Budapest, 1881.; Gelléri Mór: 252