A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

azzal indokolja a dolgot, hogy azt még Bocskai záratta el, s ügyét azóta sem vizsgálták ki — valójában viszont azért ütne Ráczon, mert az most Homonnaihoz állt), Husztot, amelyet Bocskai testamentáriusai, a rendek híre nélkül, Homonnai kezére adtak, s Kővárt, amelyet kapitánya, Perneszi Gábor, nem tudni, ki számára tart, vissza kell szerezni Erdélynek.

36 Mindebből annyit szavaznak meg a rendek, hogy a fejedelem egész tizedet ne adományozzon el (XI. te), Görgényt vissza kell venni jelen birtokosától (Bocskai Miklóstól) a fiscus számára (XII. te), Husztot és Kővárt mielőbb vissza kell szerezni Erdélyhez, a fejedelem és a rendek küldjenek főrangú személyekből álló követséget Homonnaihoz Huszt visszaadása érdekében (XIII. te.) s végül nóta alá vetik Perneszit (LXIII. te.).

37 A fejedelem 1607 márciusában megindított ellentámadása most elég szerény eredményt hoz. Rákóczi hatalma megszilárdításának másik belpolitikai eszköze a belső bázisnak birtokadományokkal, a rendi jogállás emelésével való kiépítése. A fejedelem etekintetben többirányú, jól átgondolt tevékenységet folytat a legkülönbözőbb társadalmi-politikai csoportokkal szemben. Bocskai ellenzékéből Török István 1607. március elején visszakapja Vajdahunyad uradalmát, amelyet 1605-ben, nótája révén vesztett el, s aztán Bethlen Gábor kapott meg.

38 Bőkezű Rákóczi Sennyey Pongráchoz, az erdélyi Habsburg-párt első emberéhez. Prágai követségébe indulása előtt adományozza neki Gyalu uradalmát,

39 ugyanezidő tájt a Küküllő megyei Boldogfalvát,

40 s birtokrészeket a Kolozs megyei Magyar- és Oláhpatakán.

41 A Kornisok (Boldizsár, Zsigmond és György) a Kolozs megyei Nagyidát és szentjakabi (Doboka m.) birtokrészeket kapnak

42 — ők még nem is járnak valami jól. Hatalmas adományokban részesül viszont Szilvási Boldizsár. Megkapja Vingártot és tartozékait (összesen 26 falut Fehér megyében), két hunyadmegyei falut és egy dedrádi (Kolozs m.) portiót, amellett Nagyés Kislupsát Torda megyében, s két Fehér megyei birtokrészt.

43 A Szilvásinak jutott adomány értékét csak némileg csökkenti az, hogy Vingárt uradalma, a két hunyadi falu és a dedrádi birtokrész gyakorlatilag már úgyis az övé volt. Azok ti. Keserű János birtokai voltak, Keserű •özvegyét, Pernyeszi Erzsébetet pedig ő vette el. Jókora uradalmat kap (igaz, már a hódoltsági terület szélén) Kamuthy Farkas: az Arad megyei Eperjes uradalmát.

44 A báziskiépítés azonban más irányokba is folyik. Rákóczinak már 1605—1606-ban fő támasza Erdélyben Pettki János. Bizonytalan, hogy neve miért nem szerepel az 1607. januári gubernatori tanácsban; az azonban bizonyos, hogy 1607 január végén —február elején komoly segítséget nyújt Rákóczinak a hatalom megragadásának előkészítésében. A fejedelemválasztás után pedig tanácsúr, ő lesz Rákóczi kancellárja is (székely generálisságát is megtartja), s ő sem marad ki a nagy adományosok sorából. A fejedelem 1607. május 5-én csak megerősíti Felenyed és Miriszló birtokában

45 —július 28-án azonban már kiadós birtokokat kap: Küküllővár uradalmát s vele egy Torda megyei falut és egy Küküllő megyei birtokrészt,

46 augusztus 17-én pedig (zálogbirtokul 2500 mFrt-ban, kölcsön fejében) Nagysajó uradalmát.

47 De tett ilyen lépéseket Rákóczi a volt Bocskai-párt megnyerésére is. A sor Péchi Simonnal kezdődik. 1607. április 12-én neki zálogosítja el (4000 Frt kölcsön fejében) Szentpétert és Berkenyest (Kolozs m.) és 4 további helységben birtokrészeket.

48 Bocskai legkiválóbb hadvezére, Rhédei Ferenc, 1607. május 7-én a Bihar megyei Szentjób uradalmát kapja.

49 1607. 36 Uo. V. 485—91. 37 Uo. V. 496—7., 513. 38 Szilágyi S.: A Rákócziak... 92.* 39 Gyfv. K:LRl(TV.)k. 48. 40 Uo. 74. 41 Uo. 82. 42 Uo. 95. 43 Uo. 175. •44 Uo. 240. 45 Uo. 142. 46 Uo. 143. 47 Uo. 142. 48 Uo. 19. 49 NRA 311/12. 93