A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

ismeretesen 1606 őszéig tartotta a várat).

98 Részben katonai, részben viszont kincstári jellegű intézkedés volt 1606. december 14-i rendelete Pettkinek, a határra átvivő tilalmas utak bevágatásáról.^ Közvetlenül Pettkinek intézkedett a közelebbről nem ismert, 1606. tavaszi udvarhelyi zendülés ügyében is. Ily esetben mindkét felet meg kell hallgatnia — írta 1606. április 4-én —•, addig nem tehet végső ítéletet. Ha azonban a dologban Pettki vagy az ő méltósága szenvedett sérelmet, a generális járjon el ellenük a törvény szerint.

100 Három ízben is közvetlenül rendelkezett (a szebeni és szerdahelyi káptalannak, ill. a szász evangélikus püspöknek) a szász papság census cathedraticusa ügyében.

101 Ha mármost megkísérelnénk elhatárolni Bocskai és Rákóczi erdélyi kormányzatának körét, előbb bizonyos kautélákkal kellene élnünk. Rákóczi kormányzósága nem hosszú életűnek szánt, törvényekkel vagy legalábbis részletesen kidolgozott instructiókkal meghatározott körű tisztség. Ad hoc megbízatás ez, amelynek hatásköre nem mindenütt válik el határozottan a fejedelemétől. Amennyire mégis el lehet választani kettejük működésének körét, azt bízvást állíthatjuk, hogy a. fejedelmi felségjogok gyakorlása csak Bocskaira tartozik. Országgyűlés tartását ő rendeli el, ő állítja össze a gyűlés fejedelmi előterjesztéseit, bár amennyiben maga nem jelenik meg rajta, akkor Rákóczi Zsigmond látja el a gyűlésen a fejedelem szokásos teendőit. Az országgyűlésen hozott törvényeket Bocskai erősíti meg — vagy, a fejedelem felhatalmazása alapján, a kormányzó. Ami a rendi kiváltságokat illeti: a szabad székelyek jobbágyságra vetésének megakadályozására (s ezzel természetesen a székely katonaállomány védelmére) Bocskai maga intézkedik, kormányzóján át vagy közvetlenül. Városi kiváltságok fenntartása vagy fenn nem tartása kérdésében maga dönt — Rákóczinak csak az marad, hogy vitatatlan kiváltságok védelméről intézkedjék. A birtok-, tizedadomány-ügyek ismét csak Bocskai jogkörébe tartoznak. Tanulságos kettejük vallásügyi intézkedéseinek összehasonlítása: Bocskai a jezsuiták kiűzetéséről intézkedik, tehát alapvető változást jelentő intézkedést hoz — Rákóczi pedig a korábbi gyakorlathoz képest újítást jelentő akciókat tilt el. A hadügy terén Bocskai rendelkezik a Habsburg-ellenes hadakozás főkérdéseiben: ő rendel el mustrát, küldeti fel Magyarországra az erdélyi hadakat, tölti be a várak főtisztségeit. Az erdélyi — partiumi hadszíntérnek 1605 nyara óta legfontosabb ügyében, Várad meghódoltatásában maga intézkedik. Rákóczinak itt lényegében csak a fejedelem rendelkezéseinek végrehajtása marad meg, egy-két olyan nem jelentéktelen, de Váradéhoz nem mérhető arányú ügy, mint Déva megvétele vagy intézkedések Lippa erősítésére. (A határvillongások ügyeiben fejedelem és kormányzója egyaránt eljárnak; a konkrét helyi ügyek intézésében mennyiségileg több szerep is kell jusson Rákóczinak, mint Bocskainak.) A fejedelem nevezi ki a törvényhatósági főtiszteket; kormányzójától csak javaslatokat kér erre. Állambiztonsági ügyekben mindketten eljárnak, de hát a különbség érzékelhető az 1606. tavaszi összeesküvés felgöngyölitésében kettejük közt: Bocskai nemcsak sokkal határozottabb kézzel nyúl a dologhoz, hanem az ő nevéhez fűződnek az összes érdemi intézkedések is (Rácz, Kamuthy lefogatása stb.), Rákóczi lényegében (esetleg nem is nagy kedvvel) csak végrehajtója a fejedelem rendelkezéseinek. A kincstári igazgatásban Rákóczinak alig van szerepe, Bocskai viszont, ha egyáltalán hozzájut, maga intézi az érdemi ügyeket. Csak a bíráskodásban érződik Rákóczi túlsúlya. Fejedelmi felhatalmazás alapján, de ő szervezi újjá a fejedelmi táblát, perek intézésébe szól bele érdemileg. Összegezve: valóban kormányzóság a Rákóczi erdélyi funkciója: a fejedelem akaratának érvényesítése, olyan ügyek intézése, amelyek a fejedelem otthontartózkodása idején is fontosabb kormányzati ügyeknek számítanak, de nem a legfontosabbaknak. S főként: csak erdélyi ügyeké. Ami már Magyarországot és Erdélyt együttesen érinti (elsősorban a hadakozás ügyei), az magára a fejedelemre tartozik. Méginkább Erdély külügyei, ott Rákóczira csak határviszály-ügyek békés vagy fegyveres rendezése marad. A kincstári igazgatást pedig Bocskai külön főtiszt, kincstartó által tartja szorosabban kézben. Van azonban a dolognak még néhány más aspektusa is — s ezek Rákóczi Zsigmond életrajza szempontjából nem mellékesek. Az első: ez az ötvenes éveiben járó, a századvége 98 TT 1882: 228—9., 231—2. 99 EM:Tgy. 100 Uo. 101 BU 356—7., 359. 83