A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)
Más oldalról kerül szorítóba, hogy azért a valódi célt, megzsarolását el lehessen érni. Fiscalis perrel Makovicát támadják meg. Nem Janusz herceg panasza miatt, hisz azt senki nem veszi komolyan. Az évtizedek óta halott Balassa András perét melegítik fel. Balassa ti. mostohalányát Janusz herceghez adta feleségül, s vele hozományképpen Makovicát is. A pert így Balassa fiai ellen indítják meg, s Rákóczi mint Makovica tulajdonosa ellen is. 112 Az 1603-as tavaszi országgyűlés azonban (március 22-i válaszfeliratában) élesen állást foglal az ellen az ország szokásaival s törvényeivel ellentétes ítélkezési forma ellen, amelyben egyeseket egyszerű feljelentésekre, királyi vagy főhercegi rendeletre a helytartó vagy éppen a kamarák vagy biztosok elé idéznek. Egyben pártolólag terjesztenek a király elé számos ilyen ügyet: elsősorban a Dobó-családdal szembeni eljárást (Dobó Ferenc még alig halt meg, mikor a Szepesi Kamara, közbotránkozást váltva ki ezzel, rátette kezét javaira), s a többiek közt Rákóczi Zsigmond perét is. 113 Miksa Ernő főherceg ugyan 1603. március 25-én azzal utasítja el e követelést, hogy ez nem tartozik az országgyűlésre, az érdekeltek maguk vigyék panaszaikat a rendek elé, 114 az országgyűlés március 26-i végzésében azonban benne marad ez a követelés. Erre az Udvari Kamara elfogadtatja a titkos tanáccsal azt, hogy számos pontot ki kell hagyni az országgyűlés végzéséből, a titkos tanács pedig Himmelreich magyar kancelláriai titkárt utasítja a csonkítás végrehajtására: így marad ki a végzésből (többek között) a Dobó-örökösök, Rákóczi Zsigmond és társaik ügyét pártoló kitétel is. 115 Helyette bátortalan kérés kerül becikkelyezésre azzal, hogy a király tiltsa el az egyszerű feljelentésre a helytartó vagy biztosok elé való idéztetést — a király pedig ígéretet tesz rá, hogy vizsgálatot tart e tárgyban, s amit a jelen helyzetben lehet, azt megteszi. 116 Az azonban a kormányzat számára is világos volt, hogy a Rákóczi elleni pernek még Illésházy és a Homonnaiak perénél is aránytalanul gyengébb az alapja. A Magyar Udvari Kancellária maga is jónak látta (1603. december 17-i feliratában) felhívni rá a figyelmet, hogy a király már korábban kegyelmet adott Balassa Andrásnak és mostohalányának, Serédy Zsuzsannának. 117 A másik oldalról a Mágochy-gyámság felől szorítja a Habsburg-kormányzat a megzsarolandó nagyurat. Rákóczi 15 évig gyámja a Mágochy-örökösöknek. Közben jócskán növeli Munkács zálogösszegét, építteti az ottani várat. Az azonban feltehető, hogy nem tartotta magát szorosan a gyámügyi jogszabályokhoz, amelyek egyébként is laza előírások voltak. Nem volt ebben kivétel birtokostársai közt — s még az is elképzelhető, hogy egy gyengébb gazdasági képességekkel rendelkező gyám jóval rosszabb állapotban adta volna át felnőtt gyámfiának az azt illető jószágokat, mint ő, még akkor is, ha közben magának nem szerzett volna semmit se a gyámi birtok jövedelméből. Rákóczi azonban 1587. és 1602. közt rengeteget szerzett magának — s ez részben feltehetően a Mágochy-birtokok jövedelméből adódott (persze nagyrészben a borkereskedelemből, Rákóczi főkapitányi javadalmazásából sfb.). így érthető, hogy Mágochy Ferenc számadásra szólítja fel gyámapját, aztán perbe fogja. A két veszekedő közt pedig feltűnik a nevető harmadik, a birodalom kincstári igazgatása, amely most ezen a címen is zsarolja Rákóczit — formailag feltehetően közvetítésképp. Mágochy val ti. Rákóczi 1603 márciusában kiegyezik úgy, hogy amaz megadja neki a felmentvényt, ő viszont átenged neki két borsodi falut (Vámost és Pálfalvát), s egy éven belül 50 000 mFrt-ot fizet ki neki. 118 A fizetésre s a falvak átadására azonban 1604 őszáig nem kerül sor. Csak 1605 decemberében, már a korponai országgyűlésen rendeződik az ügy. Az egykori alperes akkor már Bocskai erdélyi kormányzója, a felperes pedig Bocskai tanácsura. így érthető, hogy az egyezség szerint Rákóczi csak 10 000 Frt-ot fizet, s a két falu átadásáról nincs szó. 119 A Habsburg-kincstár azonban a maga üzletét 1604 őszéig talán mégis megcsinálta. A Bocskai-szabadságharc híres kiáltványa, a „Querelae, exusationes cum protestatione" arról ír, hogy Rákóczi a Mágochyval való per kapcsán 50 000 tallért volt kénytelen 112 MOE 101—2. 113 Uo. X. 144., 269—70. 114 Uo. X. 285. 115UO.X. 144., 294—5. 116 Uo. X. 337. 117 Uo. X. 164. 118 M Kanc: LR 5. к. 577—60. W9NRA 824/37. 73
