A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

kedett el. Az egri főkapitány azonnal támadott, ki is vetette az ellenséget a szekerek közül, Kara Ali is sebet kapott, úgyhogy Musztafa szécsényi bég vette át a parancsnokságot, ő azonban rövidesen elesett. A török sereg mégis rendbeszedte magát, ágyúi működésbe léptek, s ez most már neki biztosított fölényt. A magyar-német sereg megzavarodott, egyresze futásnak eredt, mások kisebb csoportokban folytatták a harcot, Homonnai István egyidőre fogságba került, majd leleményesen kivágta magát belőle. Rákóczi láthatólag maga is elvesztette uralmát az események felett (egyes megítélések szerint Szerencsre indult újabb segédhadakért, mások szerint visszavonulásra gondolt), mikor Balázsdeák István egri vicekapitány („vén vitéz", ahogy az egri káptalan jellemezte) össze tudta szedni 800 lovasát, s Szikszó felől a török sereg oldalába támadt. A csata ide-oda kavargása közben ez az egyetlen parancsra hallgató 800 fő döntő erő lett, annál is inkább, mert a támadás közben hozzájuk csatlakoztak a szendrőiek, kassaiak stb. A támadó oszlop előtt szétverte a janicsárokat, majd elfoglalta az ágyúkat, s a török ellen fordította őket. A négy tarack végleg a keresztyén oldalra döntötte el a csata sorsát; a törökök Kurkut füleki bég parancsnoksága alatt védekeztek, aztán menekültek.

53 A szikszai harc, ismételjük, önmagában véve nem volt több a végvidék nagyobb portyázó csatáinak egyikénél. Jelentőségét „presztizsmérkőzés"-jellege adta. A köznemesi ellenzék hősének bizonyítania kellett — és bizonyított is; győzött. Ami elsősorban az ő érdeme a sikerből, az a felmentő sereg gyors és eredményes megszervezése és felvonultatása, maga a szinte várakozás nélküli támadás, mihelyt hadai együtt voltak. A már-már vesztőre fordult csata sorsát tapasztalt öreg vicekapitánya fordította meg, de azért az ünneplés nem méltatlanul jutott az új egri főkapitánynak s még újabb főrendnek. Mert a felsőmagyarországi köznemesség s annak ideológiai szószólói nem maradtak adósak az ünnepléssel; Tardi György tollából terjedelmes históriás ének született a harcról („História Szikszóiensis"), benne persze nemcsak Rákóczi dicséretével, de a lélekjelenlétet el nem vesztő Homonnai Istvánéval s a csata többi kisebb-nagyobbrangú hőseiével is — nyilvánvalóan nem csekély olvasóközönség gyönyörűségére, de befolyásolására is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törökverő végvári főkapitány hírében joggal álló Rákóczi számára most már minden meg van oldva Egerben. Saját vagyonából kell hogy előlegezze az őrség hátralékos zsoldját.

54 Még 1589 végén memorandumban fejti ki az udvarnak, hogy csak úgy viseli tovább tisztét, ha elszámolhat a vár jövedelmeiről, s ha az kevesebbnek bizonyul az őrség tartására szükségesnél, a különbözetet biztosítsák neki másunnan. Majdnem maga alatt fűrészeli el vele a fát. Mátyás főhercegnek ti. az a javaslata, hogy a vár jövedelmével való gazdálkodást bízzák udvarbíróra, annak kevesebb fizetés is elég, s függőbb helyzetben van a főkapitánynál. Ha azután kiegészítésre szükség van, azt ennek kezéhez kell kiutalni. Mátyás főherceg javaslata mindenesetre nem valósul meg.

55 A zsoldfizetésre adott kölcsönökön kívül ráhárul a vár bizonyos, Ungnád által feletteseinek engedélye nélkül elzálogosított falvainak visszaváltása a zálogbirtokosoktól. így váltja vissza 1590-ben Szentmáriát 2200, Sajóhídvéget 1500, Szénást 1300 Frt-on, Kondorost 1550 Frt-on.

56 A váltságösszegek természetesen ugyanúgy, ahogy a zsoldfizetésre kölcsönzöttek, a Mágochy-jószágok zálogösszegét növelik, vagy újabb zálogbirtokok szerzésének szolgálnak alapjaiul. Közben küszködik az egri vár 1569 óta folyó újjáépítésével is, amely, jeleztük, 1596-ig nem fejeződik be. Újonnan szerzi be a vár fegyvertárát.

57 S fiatal végvári vitézeket nevel. Egyet ismerünk közülük: Rákóczi Lajost. Legalább 15 évvel fiatalabb Zsigmondnál, de a rokoni kapcsolatok furcsa alakulása révén nagybátyja amannak;

58 már a kortársak unoka53 A szikszói harc leírása Istvánffyn kívül Tardi György históriás énekében található (kiadta Thaly Kálmán — Századok 1869: 104—30.o.). Tardi leírása reálisabb Istvánffyénál (ő pl. 450 magyar— német és 1100 török halottról tud); említsük még meg, hogy respektálandó elfogulatlansággal egyaránt dicséri a magyar s német hadak vitézkedését. A kérdés feldolgozása: Szilágyi S.: R 5—8. o.;Ákosfy Barna: A szikszói harc 1588-ban (Magyar Katonai Szemle 1938. 9. sz., 222—232. o. — erősen nacionalista-romantikus hangvétellel.) 54 Pataki V.: 28.; Rúzsás L.: 22. 55 Rúzsás L.: 16—17. 56 Uo. 23., M Kanc.: LR 4. к. 664—5. 51 Pataki V.: 28. 58 Keresztes: 93., 101. 64