A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)
modernizálás, akkor azonban a kiváló olasz várépítész, Octavio Baldigara tervei alapján és irányításával. Baldigara 1569 és 1582 közt vezeti Eger újjáépítését, 1582-től Cristoforo Stella, az 1596-i ostromkor török akna elhárításának elkésett kísérlete közben hősi halált halt építész folytatja tovább a munkát. 37 Ismeretes, hogy a Baldigara-koncepció a vár elestéig nem jut el a befejezésig. A vár őrsége 1580 táján 1100 fő, ebből 400 a magyar. 38 Tüzérségi ereje jelentős: 1555—1560 táján 6 ágyú, 2 mozsár, 6 falkonéta és 44 szakállas teszi ezt. 39 Eger fenntartásának elvileg jócskán van anyagi bázisa. A vár ura az egri püspök. Eger végvárrá válásakor a püspökség jövedelmei a vár fenntartását kell hogy szolgálják. Földesúri jövedelmei főleg a püspökség Heves és Borsod megyei falvaiból vannak, tized jövedelmei Felsőmagyarország feléből: Heves, Borsod, Abaúj, Sáros, Bereg, Zemplén és Szabolcs megye tizedei a váréi. Még Zaránd megye egyrésze is ide kell hogy fizesse a tizedet. Rendkívüli jövedelmei pedig Heves és Borsod megyén kívül Pest és Solt megyéből vannak, továbbá KülsőSzolnok és Csongrád megye egyrészéből. Mélyen a kettős hódoltság vonalán belül levő helységek: Szeged, Kecskemét, Cegléd, Debrecen stb. adóznak Egerhez. 40 Ezek a jövedelmek azonban 1588-ra már jócskán megcsappantak. A várhoz tartozó tizedeket a földesurak sokhelyütt maguknak tartják meg, s azt a keménykezű s tekintélyes új főkapitány se tudja megakadályozni, hogy 1591-ben a juhdézsmát teljesen elragadják. 41 Közben pedig a török hódoltatás Hatvan és Jászberény felől tovább nyomul előre. 1577 tájt Eger falvainak legnagyobb része már a töröknek hódol, s ezzel a vár számára elvész szolgáltatásaik fele. 42 Mindezeken túl Rákóczi közvetlen előde, Ungnád Kristóf elzálogosít Egerhez tartozó falvakat (hol felsőbbségei engedélyével, hol enélkül), s a Szepesi Kamara Ungnád halála után, 1587—88 fordulóján hiába szólítja fel az özvegyet az engedély nélkül zálogba vetett falvak visszaváltására, az megtagadja ezt. 43 A vár jövedelmei így már nem elégségesek fenntartására; a központi kormányzat segélyt kell hogy ehhez biztosítson. 1580-ban 6000, 1582-ben 4800 Frt a segély összege, 1588-ban Rákóczi már 20 000 Frt-ot kér. 44 Ebben a helyzetben nem csoda, ha a vár anyagi, ill. őrségének morális állapota éppen nem megfelelő. Ha még volna is pénz zsoldfizetésre, a tisztek visszatartják, elsikkasztják a zsoldot, eladják a vár felszerelését és élelemkészletét; a fizetetlen őrség fosztogat, feltüzeli a palánkok gerendáit. 1578-ban lázadás tör ki a fizetetlenség miatt — de a harci szellem egészében véve is rossz. 45 Ennek a végvárnak a főkapitányságát nyeri el a korábbi szendrői főkapitány, a Mágochy-vagyon ura — s a felsőmagyarországi köznemesség egyik legnépszerűbb embere. Hatásköre többoldalú. Katonai funkciója a vár főparancsnoksága. Kinevezésekor nyert instrukciója szerint a várőrség létszáma még az 1580 tájinál is kevesebb: 500 lovas, 200 magyar és 250 német gyalog — összesen tehát 950 fő. 46 Ez a létszám azonban rövidesen jócskán megnő. 1589—90-ben az őrség már kb. 1270 fő: kb. 370 magyar lovas Balázsdeák István és Balassa Ferenc kapitánysága alatt, 312 magyar lovas Pethő István kapitánysága alatt. Rákóczinak magának van külön 66 lovasa. Magyar gyalog kb. 200 szolgál ekkor a várban. Az őrség német részét kb. 250 gyalog és 70 vasas lovas teszi. 47 A katonai hatáskörön kívül azonban rá van ruházva (a vár helyzetének 1564-i szabályozása alapján) az egri püspököt illető minden jog (kivéve az egyházi ügyek intézését), rendelkezik a püspöki birtok falvaival, a tized, a vár rendkívüli jövedelmei felett. A vár provisora a főkapitány alá van rendelve. A püspök nem szigorúan lelkigondozói hatásköreinek átvételéből ered az is, hogy a főkapitány tiszte révén Heves és Borsod megye főispánja is. 48 (Az is megtörténik, hogy a 37Pataki K/26—8. 38 Uo. 28. 39 Uo. 23. 40 RúzsásL.: 54., 57. 41 Uo. 47. 42 Uo. 66. 43 Uo. 23. 44 Uo. 22—3. 45Pataki F.; 28. 46 Szederkényi: 271. 47 Uo. 273—4. -••• ••<* 48 Rúzsás L.: 10. 62