A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Muzeológia - Dankó Imre: Jelentés a Déri Múzeum 1978. évi munkájáról

A Déri Múzeum 19. századi grafikái, Szüts János és Kis András piktorok). A kutatómunkába bekapcsolódott Bíró Katalin muzeológus, aki két ismeretterjesztő cikket publikált. Közművelődési Csoport: Cs. Tábori Hajnalka anyaggyűjtést végzett Az iskolán kívüli közművelődés a két világháború között címmel a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve részére. Ormosi László és T. Horváth Ildikó elkészítették a Magyar Múzeumok 1945 óta megjelent önálló műveinek Bibliográfiáját. Továbbtanulás, diplomaszerzés: Dr. Lovas Mártonné az országos restaurátor tanfolyamot végzi. Marxista szakosító esti egyetemre jár: M. Nepper Ibolya, P. Szalay Emőke, Sz. Kürti Katalin, általános tagozatra: Keskeny Gyula. A KLTE népművelés szakát végzi Ormosi László. A Műegyetem Műemléki-Konzervátori Szakmérnöki tagozatán tanul: Cs. Tábori Hajnalka. Külföldi tanulmányi útitervünket nem sikerült megvalósítani. Helyette megyei tanácsi kiküldetésben Litvániában voltak egy hetes tapasztalatcserén: Dankó Imre, Módy György és Nyakas Miklós. M. Nepper Ibolya Bulgáriába kapott kiküldetést. Múzeumunk 22 dolgozója Heves megyében volt 2 napos tapasztalatcserén. Minden munkatárs részt vett a kötelező szakmai-ideológiai továbbképzésen. A restaurátorok képviselték magukat a veszprémi és zágrábi tudományos tanácskozáson. 1978-ban nálunk rendezték a Régészeti-Művészettörténeti Társulat vándorgyűlését. A múzeumhoz kapcsolódó társadalmi tevékenység: óraadók a KLTE-n: Dankó Imre, Módy György, Kilián István és Varga Gyula. Az MTA Könyvtörténeti és Bibliográfiai Munkabizottságának tagja Kilián István, a Megyei MAB tagja Módy György és Masits László, a DAB Néprajzi Munkabizottságának: Dankó Imre és Varga Gyula, a Magyar Néprajzi Társaságának: Dankó Imre, Cs. Tábori Hajnalka, V. Szathmári Ibolya és Varga Gyula, az MTA Sárrétkutató Munkabizottságának: Dankó Imre és Varga Gyula. Az év folyamán minden szakfelügyelő jegyzőkönyvet készített látogatásáról, amit mind a tanácsi felügyelet, mind a gyűjtemény vezetők jól hasznosítottak. Elégedetten nyilatkoztak a muzeológiai munkáról, de kifogásolták raktáraink állapotát és a restaurálásban, mutatózásban, tárgyfotózásban való lemaradást. Gyűjteményeinkben rendszeres volt a belső ellenőrzés. Közművelődési tevékenység: a csoport tagjainak feladata havi közművelődési programok összeállítása és lebonyolítása, az állandó kiállítások népszerűsítése. Időszaki- és vándorkiállítások rendezése és forgalmazása, a megye közművelődési intézményeivel és a társszervekkel való együttműködés, a termelőközösségekkel és a tanulóifjúsággal való kapcsolat ápolása, a tájékoztatás és a közönségszervezés, valamint felmérések készítése, és azok feldolgozása. A Közművelődési Csoport módszertani műhelymunkájának eredményeképp az év folyamán kibontakozott a munkatársak egyéni közművelődési munkája, ismeretterjesztő tevékenysége. Ennek formái: szak körvezetés, klubvezetés, előadások és tanfolyamok tartása. Az éves munkatervben nem szereplő, de rendkívül fontos közművelődési feladatokat is teljesítettünk: „Hajdú-Bihar megye bemutatkozik Potsdamban" (NDK), a „Hortobágytól Sárrétig" vetélkedő lebonyolítása stb. Az ilyen feladatok tervezett munkánk átcsoportosítását és koncentráltabb munkavégzést kívántak. Ez természetesen nagyfokú igénybevételt jelentett, és olyan következményekkel járt, hogy a közművelődési munka és a tudományos feldolgozó munka közötti egyensúly eltolódott az előbbi javára. Tájékoztatás és propaganda: folyamatos és jó volt a kapcsolatunk a sajtóval és a tömegkommunikációs szervekkel. Sok híranyag és a múzeumi munkát bemutató teljes sorozat hangzott el, ill. jelent meg: ilyen volt a TKM-sorozat a Hajdú-Bihari Naplóban ill. Nyíregyházi Rádióban. A Múzeumi és Műemléki Hónapra önálló programfüzetet jelentettünk meg. Havi programjainkat stencilezett szórólap formájában sokszorosítottuk, és 400-500 példányban terjesztettük. A múzeum és a termelőközösségek kapcsolata: a meglevő és az év közben alakuló új kapcsolatainkat főként vándorkiállítások révén tartottuk. Szinte minden brigádot meghívtunk a Holló-emlékházba és az új régészeti kiállításba. Hasonlóan jó eredményt értünk el az üzemek, vállalatok szocialista brigádjainak a TKM-mozgalomba való bekapcsolásával, a brigádtagok szabadidős programjainak aktív és hasznos alakításával. Az iskola és a múzeum kapcsolata: folytattuk a PTI-vel a szaktanárok tájékoztatását nevelési értekezlet vagy továbbképzés formájában. Ezek elősegítették a diákok szervezettebb, a tanórához jobban kapcsolódó múzeumlátogatását. Ebben a csoport segítségére volt néhány pedagógiai affinitású munkatárs; különösen a rendkívüli múzeumi órák, a műelemző foglalkozások, bemutató tanítások esetében, ahol 492