A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Muzeológia - Balogh István: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága

Itt a koronát tartalmazó ládát átadta Kossuth Lajosnak, a Honvédelmi Bizottmány elnökének. A koronát a mai tanácsház első emeletén (a Kossuth u.) és Vörös Hadsereg útja sarkán levő helyiségekben) őrizték és 1849. június 5-én szállították el Debrecenből. 3. Népítélet Debrecenben 1849. június 30-án DKK. 1926. 87—95. A kormány a cári hadsereg közeledtének hírére 1849. június 30-ára általános népfelkelést rendelt el. A cári hadsereg várható közeli megérkezését hallva a városban fogolyként őrzött osztrák császári tiszteket kihívó viselkedésük miatt felizgatott tömeg megtámadta, és a nép dühének 3 halott és 18 sebesült áldozata lett. A várost ezért a szabadságharc bukása után szigorú büntetés érte. 4. Egy irodalmi vállalkozás Debrecenben a szabadságharc bukása után DKK. 1927. 87—97. Debrecenben Oláh Károly és Orbán Pető szerkesztésében 1850. július 3.—október 5. között megjelent Csokonai Lapok című szépirodalmi folyóirat keletkezésének, működésének és megszüntetésének körülményeivel foglalkozik a tanulmány. Megállapítja, hogy a szépirodalmi tartalom mellett híreket is közölt és igyekezett ébren tartani a szabadságharc eszményeit. A vállalkozás nemcsak a cenzúra ellenőrzése miatt, hanem főleg a részvétlenség következtében szűnt meg. 5. A Honvédelmi Bizottmány elnöki hivatala 1849-ben Debreceni Szemle, 1928. (II) 3. sz. 169—173. A Debrecenbe menekült kormány adminisztratív intézkedéseinek nagy része a helyzet következtében az Országos Honvédelmi Bizottmány hatáskörébe került. A Kossuth Lajos közvetlen irányítása alatt működő elnöki hivatal jóformán a kormányt helyettesítette. A tanulmány részletezi a hivatal felépítését, ténykedését és foglalkozik az ott működött személyzet egyes tagjainak szerepével. 6. A debreceni nép fölkelése a szabadságharcban DKK. 1928. 89—93. Az 1848/49-i szabadságharc alatti katonai szervezet általános ismertetése után vázolja a népfelkelés szerepét a különböző időszakokban. A debreceni népfelkelők feladata részben a környék, részben Erdély északi felének védelme lett volna. A városi elöljáróság első ízben 1848. okt. 31-én szólította fegyverbe a város népét. A nagyszámú népfelkelő alakulat felhasználására ekkor nem került sor, de az önként jelentkezőket a reguláris honvédségbe sorozták be. Másodízben 1849. január 18-án rendelték el a népfölkelést, a Tisza vonalának védelmére, de az iderendelt honvédcsapatok elegendőnek bizonyultak a császári seregek szemmeltartására. A cári hadseregek közeledtének hírére 1849. július 13—27. között elrendelt népfölkelés alakulatait Tokaj és Polgár közötti Tisza vonal védelmére rendelték, de az orosz csapatok tiszai átkelésének hírére a rosszul felfegyverzett alakulatok feloszlottak. 7. Debrecen 1848^49-ben Db. 1928. 22 cm. 66. (Debreceni egyetem bölcsészeti szemináriumának közleményei. 3.) A szerző bölcsészeidoktori értekezése. A város történetének rövid áttekintése után ismerteti a város követeinek állásfoglalását az utolsó rendi országgyűlésen, majd részletesen ismerteti az 1848. március 15-i események debreceni visszhangját, a városi közgyűlés poli454