A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Juhász Izabella: Gulyás Pál (1899–1944)

családfő, hogy ő volt gyermekeinek apja. A felsőbirtokon gazdálkodott, az öregek ellenőrzése mellett. Különben munkaszerető, a gazdálkodáshoz pompásan értő, vidám természetű, de kissé kényelemre, önzésre hajló ember volt ... Vadászat volt az egyetlen szenvedélye... A kényelemszeretet a könnyelműség felé térítette, ez volt az ő sarkalatos hibája s a családi vagyon későbbi teljes elúszásának is igazi oka." 11 Felesége, Kovács Emília, a nagymama féltestvérének: Szakácsi Eszternek és Kovács Ferenc vékei lévitának a leánya (Szakácsi Eszter maga is híres volt férje mellett végzett pedagógus-munkájáról) — Both Józsefné Kovács Emília, 12 gyermek anyja a nagy család szinte minden gondját-baját egyedül viselte Szakácsi Zsuzsanna mellett. Szelíd, rendkívül érzékeny természetéhez határozott akaratot kapott az élettől, példás fegyelmet tartott a nagy családban s egy Jókai világába illő anya és feleség emlékét hagyta az utókorra. „Amilyennek láttam egyszerű szüleim családi életét, később a Both-családét: az volt az én ideálom..." 12 — írja visszaemlékezéseiben Gulyás István. Mert itt talált második otthonára, először, mint a legkisebb fiúgyermek nevelője, később mint az egész gyermekhad nevelésének irányítója. Egyedül Zsuzsika volt kivétel, aki a nagymama protektorátusa alatt állott s mint legnagyobb leány ekkor már sokszor az édesanyját is helyettesítette. „Zsuzsikával is csakhamar megbarátkoztunk. Könyvet hordtam neki s azok tartalmát tárgyalgattuk, mert irodalmi dolgok iránt nagyon érdeklődött. Minthogy fogékony gyer­meklélek volt, könnyű volt őt a magam ízlése és életfelfogása számára megnyerni s autodi­daxisát irányítani. A felső népiskolát végezte (megfelel a polgári iskola IV. osztályának), mert leányok számára Patakon még akkor nem volt felsőbb iskola. Csakhamar azon vettem észre, hogy neki is nevelő úr vagyok s igazán szorgalmas és hűséges tanítványom lett." 13 Közben természetesen sajátmaga is szorgalmasan tanul, s mikor elvégzi a VIII. gim­náziumot, akadémiai jutalommal fejezi be a középiskolát. 14 Teológus-esztendeje alatt még egyszer elnyeri az akadémiai 5 aranyat, mint aki az akadémia önképzőkörében a legjobb bírálatokat mondta és írta. 15 „Legációim alatt olyan benyomásokat szereztem, amelyek egyenesen elriasztottak a templomi katedráról, írja pályaválasztásáról. ... Szerintem, akkori temperamentumom szerint, hinni csak azt lehet, amit az ember ésszel is felfoghat. Ma is ezen a nézeten vagyok alapjában, noha az élet sok megfejthetetlennek bizonyult jelensége érthetetlen dolgokat is hinni kényszerít ... A paraszt hernyóból fejlett lepke repülni akart a magasba, sas módjára; hirtelen megnőttek az igényei. Elfelejtette, hogy alig pár évvel azelőtt még kaszált, kapált, trágyát hordott, napszámba járt: most már az akkor elérhetetlennek látszó papi pályát is összefér­hetetlennek találta hirtelen megnőtt lelkiismereti igényeivel. Aki addig a szegénység kényszerűit rabszolgája volt, a napi betevő falatért végzett szigorú, fárasztó, sőt kimerítő testi munkát, mert függetlennek akarta magát látni a legkisebb lelki kényszertől is." 16 Mindenképpen tanár akar lenni. Legációkból, jutalmakból, tanításból összekuporga­tott 100 forintjával indul 1889-ben Patakról Pestre barátjával, Mitrovics Gyulával. „Ha láttam is egészen tisztán a nehézségeket, hittem, hogy ezekkel meg fogok küzdeni. Fülembe csengett Arany János biztatása:, Az erő: akarat'." 17 Pesti éveiről, tanárairól, a korabeli egyetemi és tudományos életről színes, részletes ké­pet rajzol. Gyulai Pálról, Beöthy Zsoltról, az akkori nyelvészekről közvetlen élményei alap­ján emlékezik. — Gyulai Pál egyszer Visegrádon hallgatói közt őt is elvezeti Görgey 11 Lm. 1.67. 12 I. m. I. 62. 13 I. m. I. 71. 14 I. m. I. 90. „... az a kitüntetés ért, hogy a Tudományos Akadémia 5 arany díját, mint a legjobb irodalmi tanulónak, nekem ítélte a tanárkar. Kazinczy emlékére adta ezt az Akadémia. Ötöt a legjobb gimnáziumi, 10-et a legjobb akadémiai tanulónak. Vizsgák után elzarándokoltunk Szép­halomra, ünnepet tartottunk Kazinczy mausoleumánál s a díjakat az egész ifjúság jelenlétében adta át az igazgató." 15 Uo. 16 I. m. I. 91—93. 17 I. m. II. 2. 402

Next

/
Oldalképek
Tartalom