A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Tóth Endre: Két év Oláh Gábor életéből (1909. július–1911. június)

Tóth Endre Két év Oláh Gábor életéből* (1909. jűl.—1911. jún.) 1909 júliusában repülte át elsőnek a La Manche-csatornát Blériot francia mérnök. Erről a világraszóló eseményről Oláh Gábor, aki a XX. század gyermekének vallotta magát, lelkes sorokban emlékezik meg. Annyira izgatta fantáziáját a repülés, hogy amikor 1909 októberében Blériot Budapestre is eljött, hogy repülőgépét a gyakorlatban is bemutassa, a nehezen kimozduló és takarékos Oláh felutazott Pestre, és 20 koronás ülőhelyről nézte és izgulta végig az első magyarországi repülő-bemutatót. Október 17-én délután 4 órakor szállt fel Blériot gépe a Rákosmezőn. József főherceggel és Herczeg Ferenccel az élén mindenki részt vett az ünnepségen, aki a társaságban valamit számított. Az író megrendülve írja le a pillanat nagyszerűségét : „... a gép elkezd gyorsan futni a gyepen. Egyszerre csak fölemelkedik a farka s úgy szalad egy pillanatig a két első kerekén. Most az eleje is fellendül s gyönyörű simán suhan a levegőbe. Hurrá! Blériot repül!... Sokat vártam ettől a pillanattól a hírek után is, de ez más volt, szentebb, magasztosabb, mint ahogy el tudtam képzelni. Repülünk!... Áldom a végzetemet, hogy ebbe az időbe dobott ki a semmiségből."

1 Rettentő iramban dolgozik művein^ Megszállottan, konok elszántsággal akarja elismertetni magát az irodalom fórumain. „Ősszel — írja naplójában — négy ágyúval {—kötet' tel) rontok a magyar közönyösség fellegvárának és beveszem, be kell vennem, ha csillagok hullanak is. Megmondtam régen: 30 éves koromra vagy leszek valaki vagy —." Az alternatívát befejezetlenül hagyja. A négy kötet, amely tényleg megjelent az év végére: a Petőfi képzelete, a Korunk hőse, az Istenek alkonya és az írói arcképek.

2 Följegyzi írótársairól vallott legszubjektívebb véleményét is. Szerinte a legtöbb kortársa kisszerű, provinciális tehetség, mindnek csak egyetlen hangja, egyetlen dallama van. Olyanok, mint egy zenekar tagjai, ki hegedűs, ki trombitás, ki sípos. О arra büszke, hogy sokszólamú, és sokféle műfajban próbálja ki tehetségét. Ő egymaga egész zenekar szeretne lenni. Ezt a véleményét később, idős korában is hangoztatta.

3 Ez év nyarán Rahón és Pávelfürdőn töltött néhány napot, de egyik helyen sem érezte jól magát, s visszarohant a poros, fülledt Debrecenbe folytatni munkáját. A helyi színház új igazgatójának, Zilahy Gyulának benyújtja az új színműveit {A halottak visszajárnak és A meztelen asszony). A tíz portréból álló írói arcképeket elküldi az Istenek alkonyatával együtt a Singer és Wolfner könyvkiadónak. „Utóbbinak hamarosan be is alkonyult — jegyzi fel keserűen naplójában —, visszaküldték." Az írói arcképekért előbb nyolcvan koronát ígértek, majd hosszas alkudozás után kétszáz koronáért adta el örökre a kiadási jogot az író.

4 * * * * Részlet az életrajzból 1 Déri Múzeum, Irodalmi Gyűjtemény. Oláh Gábor naplója II. kötet, 1909. okt. (A továbbiakban: OG Napló II.) 2 OG Napló II. 1909. jűl. A Korunk hőséről Babits Mihály írt erősen kritikus, de az író tehetségét méltányló recenziót (Nyugat, 1910. I. 473—474) 3 0G Napló II. 1909. jűl. 4 OG Napló II. 1909. aug. 387