A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról

1787 előtt: „úgy kell lenni: mindnyájuk mögött [ti. a Csokonait oktató Kovács József^ Nagy Sámuel és Fodor Gerzson mögött] Földi János állt, aki ha el is távozott a Kollégiumból, 1781 elején, épp Csokonai zsengéi gyaníttatják, hogy nem szakadt el debreceni barátaitól továbbra sem. Közölte velük alkotásait, főképp egyet, a legfontosabbat, amelyet máig úgy tartanak számon, mint nyelvünk első sikeres próbatételét a rímes anapesztusokban (Halotti vers, edgy gyenge szülött temetésére 1781-ben). Ezt ő ugyan 1787-ben adta ki, de a Kollégiumban ismerniük kellett már korábban, hiszen Csokonai legkezdetlegesebb zsengéi közt ott találunk egy hasonló zenéjű, balladás halottsiratót (Thisbe keservei). Maga Földi is egy azonos »műfajú« latin versből vehette ezt a formát."

30 Az érvelés gyengéje az, hogy épp azzal bizonyít, amit bizonyítani kellene: „épp Csokonai zsengéi gyaníttatják, hogy nem szakadt el debreceni barátaitól továbbra sem." Egyelőre nincs bizonyítékunk arra, hogy Földi János 1781 után szorosabb kapcsolatot tartott volna a debreceni Kollégiummal. Arra azonban van, hogy a rímes időmértékes leoninus költészet s a nyugat-európai verselés virágzott a Kollégiumban már 1787 előtt is, mielőtt Földi verstani tanulmánya megjelent. Csokonai poézistanára, Háló Kovács József már 1782-ben leoninus disztichonokban írt üdvözlő verset II. József névnapjára

31 s Kovács József egyik tanára, a retorikát is oktató Varjas János (aki e hangokra tekert verseiről vált híressé, sőt hírhedtté) remek rímes anapesztusokat írt a korán elhalt Rhédey Ferenc úrfi édesanyjának, az özvegy grófnénak nevében : „Néhai Gróf Úrfi Rhédey Ferentz Epitafioma ezüstből készülve az Özvegy Grófné által örök emlékezetre a' Debreczeni Collegium Bibliothecájának ajándékba küldetvén... Észt Tiszt. Professor Varjas János Uram a' Gróf Úrfi tisztességére e' következendő szomorú Verseket készítette:

32 1. Jaj! hogy maradók magam árván Egyedül bús Gerlicze formán! Jaj melly szomorú eseteknek Nyilai sebeimbe lövettek. 2. Jaj hogy lehet árva fejemnek Szereket készitni sebemnek ? Gyászos leve mert ma Halottam, Örökös siralomra jutottam.. ,

33 S így tovább 10 versszakon keresztül. Mindebből úgy látszik, hogy még tovább kell mennünk Csokonai s Kovács József verstani, illetőleg formai forrásait kutatva: mindannyiuk mögött a Kollégiumban kialakult hagyomány állt, egy gazdag verskultúra, amelytől sem a leoninusok, sem a nyugat-európai formák követése nem volt idegen — s az időmértékes magyar verselés sem, amelynek az a Szilágyi Sámuel volt egyik korai képviselője, akinek házánál nőtt fel a Csokonait tanító Háló Kovács József.

34 30 Juhász Géza: Csokonai verselése. Studia Litteraria. 1963. 51. 31 Magyar versek, mellyekkel ... a'felséges Második Jósef római császárt neve napján tisztelte 178-dik. Esztendőben Böjt-más-havának 19. napján Kováts Jósef Debretzenben... Győr, 1827. 32 A kéziratban a keletkezés évszáma olvashatatlan; megtalálható azonban maga a fém epitáfium a Tiszántúli Ref. Egyházkerület egyházművészeti állandó kiállításán Debrecenben, a Kollégium épületében, a pontos évszámmal: „Piae. memoriae, sacrum. ... Francisco Rhedei ... obiit. supr. A. R. S. MDCCLXX. die. V. Decembr. Anum. aet. XV. in gressus". 33 DebrK. R. 607, 44, 45a—46a. 34 Ld. Rövid halotti beszéd, mellyet néhai nagy tiszteletű Kováts Jó'sef úr' .. testének koporsóba lett tétetése alkalmatosságával N.-Kőrösön 1830. Észt. Octob. 11. napján... tartott Csapai Péter n. körösi reform, prédikátor. Pesten, é. n. Hozzákötve: Barátság és emberi szeretet' tűköre, melly a' végre, hogy Jonathan' példájában mutassa néhai n. t. H. Kováts Jó'sef úr életét készíttetett a' boldogultnak eltemettetése szomorú alkalmatosságával u. m. 1830. October 12. Nánási Fodor Gerzson által. 12—13. Szilágyi Sámuel modern verstani felfogására nézve ld. Kazinczy följegyzését: Tud. Gyűjt. 1820. VIII. 102—104. 1. Továbbá Pályám emlékezete. Kazinczy Ferenc művei. Nemzeti Könyvtár. III. 53—54. 380