A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról

mint egykori diák s mint orvos egyaránt megfordulhatott. (Ángyán János naplójából tudjuk, hogy 1795-ben orvosi hivatása is a Kollégiumba szólította).

18 S arra, hogy a földrajzi közelség növeli ugyan a találkozás valószínűségét, de egyáltalán nem biztosíték még a találkozásra, legjobb példa éppen Kazinczy és Földi esete, akik két ízben is ugyanazon a napon jártak Debrecenben, s mégis elkerülték egymást, s egész életükben nem találkoztak személyesen.

19 A másik nem elhanyagolandó szempont az, hogy a diákok a Kollégiumban szinte zárt, külön világban éltek. Csokonainak — kollégiumi pőrének jegyzőkönyve szerint — még 1794-ben, praeceptor korában is engedélyt kellett kérnie a kontraskribától a távozásra s a rendtartás szabályai szerint egyedül senki sem távozhatott el, csak másik diák kíséretében.

20 Még inkább így volt ez 1792-ben s 1793-ban, amikor a költő még semmilyen tisztséget nem viselt. S ezt az elzártságot jól példázhatja a Magyar Hírmondóban 1794. márc. 8-án megjelent névtelen híradás is, amelynek debreceni szerzője pontos és részletes tájékoztatást ad Csokonai műveiről, de megvallja, hogy őt magát nem ismeri, mert ,,a' Kollégyiomból csak erdőre, mezőre szokott kijárni."

21 S még egy elgondolkoztató mozzanatot hadd említsünk itt: az 1793-ban elkezdett Tempefői-böl, amelyben valóságos névjegyzékét adja a költő a maga irodalmi példáinak és kedvenceinek, hiányzik Földi neve; kezdődik a sor Horváth Ádám Hunniás-áva\, majd Péczeli és Szilágyi Sámuel Henriás-a következik, Rájnis Vergilius-fordítása után különösen meleg méltatást kap Szentjóbi Szabó László, s újra Horváth Ádám Hunniás-a kerül szóba, majd Gyöngyösi István, Faludi, Bessenyei György, Baróti Szabó Dávid és Révai Miklós említtetnek dicsérettel. Ott van azért burkoltan Kazinczy is, mikor a kassai Magyar Museum s Széphalmy Orpheusa kerül szóba.

22 S ehhez talán hozzávethetjük, hogy e folyóiratokban névtelenül ott van Földi is, akárcsak a színmű elején Gyöngyösi János leoninus disztichonjaiban: a „Megveti szállását Vénus, nem akarja lakását, Páfusi vára körül tengeri víznek örül" — ugyanis nemcsak aTempefői-Ъеп fordul elő, hanem ez egyik példája Földi János 1787-ben megjelent verstani értekezésének is.

23 Ez azonban csak igen-igen áttételes, igen burkolt utalás a hadházi költőre. Ámbár figyelembe veendő, hogy színjátékában a maga friss irodalmi, költői élményeit sorolja elő a fiatal poéta, Földi pedig elsősorban nem mint költő volt rá hatással, hanem mint tudós, rendszerező: a verstan s a növénytan kutatója. Ezt egyébként méltatói korán észrevették, ahogy azt is, hogy Földi igazi erényei nem annyira a költészetben, hanem a kritikában: a művészet és tudomány rendszerezésében csillannak meg. így látta ezt maga Csokonai is, amikor „a természet erős búvárjá"-t, „az északi Linné"-t s „a szép Sulzer"-t, „ama jó ízlés mesteré"-t, teszi meg Földi legfőbb szellemi kalauzaiul idézett töredékében. Ferenczi Zoltán, aki először foglalkozott behatóbban Csokonai és Földi kapcsolatával, szintén a tudós — a verstaníró s a természetbúvár — hatását ismerte föl első helyen szellemi kapcsolatukban, bár megállapításai némi helyesbítésre szorulnak. Ferenczi azt írja, hogy Földi 1791 decemberétől mint a Hajdúkerület orvosa „gyakran bement Debreczenbe... s így nyílt alkalma a költőnek hozzá közelednie, mint a kit már 18 „Karácsony után én megbetegedtem, forró hideglázba esvén, melyben talán vége is lett volna életemnek, ha Hadházról Földi János orvos doctor barátom hozzám nem jött volna. Ennek köszönöm akkori helyreállításomat." (Dr. Kiss Áron: Ángyán János egyházi s pedagógiai író önéletrajza. Figyelő [Szerk. Abafi Lajos]. V [1878], 220.1.) 19 Vö. Mixich János: Földi János költeményei. (Budapest, 1910.) RMKvt. 25. sz. 20. 1. 20 Vö. CsEml. 43. 1. 21 CsEml. 185.1. 22 Ld. HG. III, 218. 1. 23 Ld. Magyar Musa, 1787. (XXIX.) 239.1. 378