A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Művészettörténet - Szabó Sándor Géza: Boromisza Tibor és a Hortobágy – Adatok Debrecen XX.századi művészettörténetéhez

IV. Mit gyűjtött, s milyen örökséget testál a Hortobágyi Festők Társasága ? A választ a megszűnés okainak elemzésével kísérjük megadni. A programban, annak nagyvonalúságában, körültekintő indokolásában mai szem sem fedezhet fel hibát. A marxista esztétika ugyan többször felhozhatja a faji jellegzetességekre, faji alapokra való hivatkozást, ám épp a marxista esztétika ad mentelmi jogot is: ugyanazon szólam mögött indítékaitól, körülményeitől függően más-más tartalom bújhat meg. A kolónia-alapítás időpontjáig az ún. turanizmus — mely Boromisza gondolatvilágára nagy hatással volt — a képzőművészetben is eljutott a jelentős alkotásig. Már elvá5. kép Boromisza Tibor: Vízforgó a szoboszlói tanya és Nádudvar felett, 1929, akvarell, 22cmX31 cm lasztható a rendszert kiszolgáló művészet sokféleségétől, sőt azzal szemben — elsősorban németellenességével — bizonyos tiltakozást is jelent — írja nemrégiben Kontha Sándor. jelleget, az „archét" felmutatni.

53 A hortobágyi kísérlet ez a törekvése rokonítja végső soron a népi írók mozgalmával. S annál erőteljesebben: Boromiszát szociális szempontok is vezetik. A divatos szavak (fajiság, magyarság, Túrán, Kelet stb.) tehát nem sovén indulatok takarója, de annak a törekvésnek külleme: egy tőről fakasztani. A feladat továbbgondolása, útjainak kiépítése is logikus; a művész Debrecenbe jön. A korabeli felfogás az itt nőtt életet szervesen fejlődőnek, kontinuusnak taríja; mind a város, mind a puszta rekvizitumok tárháza, a Hortobágyon pedig olyan fény- és színjelenségekre 53 Kontha Sándor: A magyar képzőművészet a két világháború között. MTA Fii. és Tört. tud. Oszt. Közleményei 22. k. 1—2. sz. 65—72. 367