A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre (1901–1944) kisgrafikái
Debreceni megrendelői, barátai közül Reisinger Jenő 50 tagja volt a MEGE-nek, az Ajtósi Dürer Céhnek. Gyűjtőszenvedélyére több kisgrafika igen szellemesen utal (op. 17, 61, 115.) Soó Rezső a debreceni egyetem növénytani tanszékének fiatal professzora és Vadász barátsága 1930 körül mélyült el. 51 Együtt dolgoztak az Ajtósi Dürer Céh alapításán, együtt vettek részt a Magyar Ex libris c. lap szerkesztésében, az 1935-ös nemzetközi ex libris kiállítás rendezésében. Vadász első kisgrafikai oeuvre listája Soó Rezső műve volt, ugyancsak ő írta a „Tíz rézkarc ex libris" magyar nyelvű előszavát, valamint Vadász művészetét elsőként értékelő tanulmányait 1935-től. 52 Éppúgy, mint Dérynének, Lusztignak, Soó Rezsőnek is egyegy szép, a húszas években készített tájképet ajánlott Vadász. A 6-os számú lapon alföldi táj, a 11-es számún pedig firenzei veduta, az ún. „Lábmosó angyal" с rézkarc változata jelent meg. Vérbeli, telivér fametszet stílusú az 1935-ben készült költözési értesítő (op. 100), amely a költözés forgatagában, azzal mit sem törődve ábrázolja az újonnan érkezett kisgrafikákban gyönyörködő, megszállott gyűjtőt. Meglepő, hogy a debreceni grafikagyűjtés nesztorának, Nagy Józsefnek csak három rézkarcú ex librist készített a művész. Ez a három mű kötődik leginkább Debrecenhez és szűkebb környékéhez. Debreceni vedutája, konkrétan, egy-egy részlethez kötődő műve ugyanis alig van Vadásznak. A 27-es számú ex libris a Nagytemplom-Kollégium együttesét ábrázolja a Csokonai szoborral, a 28-as a hortobágyi csárdát és a kilenclyukú hidat, a 29-es alföldi síkságot. Ez a két tájkép, ill. a veduta igen népszerű lehetett 1934 körül Debrecenben, mert 1936-ban Soó Rezső és Reisinger nevére is készített egyet-egyet a művész (op. 122 és 123.). A Kisgrafikabarátok Köre mai titkára, a Kisgrafika Értesítő szerkesztője Réthy István a két világháború közt Debrecenben élt, s aktív szerepet vállalt az Ajtósi Dürer Céhben is. Foglalkozására és gyűjtőszenvedélyére egyszerre utal a 66-os lap. Réthynek a „Haláltánc", Reisingernek a „Tíz rézkarc ex libris" egy lapját, Soó Rezsőnek pedig egy-egy remekművet szentelt Vadász Endre. Vizitkártya (fametszet) * 50 Reisinger Jenő (1908—1971) a MEGE, a Kisgrafika Barátok Köre, az Ajtósi Dürer Céh alapítótagja, írod.: Szij Rezső: A debreceni bibliofilja 1920—1944 között (Déri Múzeum Évkönyve, 1965. Debr. 1966 szerk.: Béres András — 329—360. p.) 51 Soó Rezső (1903—) 1929-ben került Debrecenbe, alapító első professzora volt a debreceni egyetem botanikai tanszékének. Akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas, ismert műgyűjtő. L. Ki kicsoda? (Bp. 1976:538. p.) és önéletrajzi írása (Új írás, 1978. 5. sz.) 52 Legfontosabb grafikai tárgykörű, Vadászt is érintő írásai: „Mai debreceni grafika" (Debrecen, 1935), uez a Debreceni Szemle 1936. 97—104. és 191—205. p. „Modern magyar kisgrafika" (M. Műv. 1937. 344—350. p.), „Das exlibris in Ungarn") Österreich Jahrbuch f. Exlibris,1938), „Vadász Endre emlékezete" (1901—1944) Vándortűz, 1947. 6. sz. 85—87. p. („Endre Vadász" (Exlibriskunst und Gebrauchsgraphik, 1956), valamint „Debrecen ex libris művészei" (Magyar Exlibris, 1935—36). 330