A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre (1901–1944) kisgrafikái

okát. A kisgrafikai munkásságnak ugyanis első számú feltétele a megrendelés. Az alkalmi grafikák, a könyvjegyek, a szignettek, a merkantil lapok egy-egy személyhez, családhoz, körhöz, intézményhez, üzemhez stb. kötődnek. A művész ajándékként, vagy konkrét megrendelésre, esetleg üzletszerűen készíti e lapokat. Vadász Endre kb. háromszázötven darabos kisgrafikai anyagának csoportosítása több szempontból lehetséges: a rendeltetés (funkció), technikai megoldás, megrendelők szerint, de áttekinthető témánként, díszítmény-anyagként is. Az átfedések miatt csak megrendelő-köréről és témáiról szólunk részletesebben. A kisgrafikákat általában két nagy csoportra oszthatjuk:

44 könyvjegyekre (ex librisek) és alkalmi grafikákra. Ez utóbbin belül számtalan csoportot különíthetünk el: az emberi élet eseményeit megjelenítő, ún. családi (születési, házassági, névnapi jókívánságokat, meghívókat), vizitkártyákat, költözési, utazási értesítőket, merkantil (azaz üzleti) grafikákat (címkék, szignettek stb.), de a könyvjegyeken belül is elkülöníthetjük az útikönyvek, erotikus művek, zenei könyvek, kották jegyeit (ún. ex musicis lapokat) stb. Anélkül, hogy egzakt módon elkülönítenénk e különböző rendeltetésű kisgrafikákat Vadász Endre grafikai oeuvre-jében, pár példát említünk az egyazon rendeltetésű lapok változatos, gazdag megoldásaira. A példák, de az egész kisgrafikai életmű is egyértelműen bizonyítják: mennyire tudatos, érett műveket készített Vadász Endre már a 20-as években, s milyen egyenletesen, megalkuvás nélkül, elveit fel nem adva dolgozott haláláig. 1. Kisgrafikáinak megrendelői Ha megrendelőként tekintjük át a kb. háromszázötven darabos anyagot, igen változatos képet kapunk. Ez a kép már magában is elárulja azt, hogy Vadász Endre mennyire népszerű, világhírű művész volt. Európa leghíresebb grafikagyűjtői: Gianni Mantero, Marco Birnholz, Wim van der Kuylen stb., és külföldi művészbarátai, valamint a magyar gyűjtők legjava voltak Vadász műveinek megrendelői, többen többször, sorozatosan is éveken át. Majdnem minden foglalkozási ágban dolgozó embernek, (ügyvédnek, orvosnak, kereskedőnek, művésznek, építésznek stb.) készített alkalmi grafikát és könyvjegyet, de csak azoknak, akik hagyták önállóan dolgozni, saját ízlése szerint. Vadász sosem tett engedményt, ennek köszönhető, hogy egyetlen ízléstelen, erotikus vagy irredenta lapja sincs. A megrendelők jórésze tagja volt valamely grafikai szervezetnek, pl. a MEGE-nek (dr. Arady Kálmán, Sshäffer Andor, ösztreicher Tekla ill. Gianni Mantero, Dagmar Novacek, Kuylen stb.), a szegedi Grafikabarátok Körének (pl. Déry Ernőné, Lusztig István, Némedy Gyula, Franki József, Weisz Imre stb.) az Ajtósi Dürer Céhnek (dr. Soó Rezső, Nagy József, Reisinger Jenő, Réthy István, Benkő Ferenc, Békés István stb.). Legszebb és legtöbb lapját — több mint negyven-negyvenet — dr. Lusztig Istvánnak, a Déry családnak, Wim van der Kuylennek és önmagának készítette. Soó Rezsővel, dr. Némedy Gyulával, Réthy Istvánnal, Nagy Józseffél, illetve Manteroval, Birnholzzal folytathatnánk a sort, akiknek egész sorozat kisgrafikát metszett, karcolt. Kettőnél több lap őrzi művészbarátaihoz (Bajor Ágosthoz, Freiman Miksához, Jar о Beranhoz, Ctibor Stastnyhoz), valamint kritikusaihoz, kiadóihoz (Békés Istvánhoz, dr. Arady Kálmánhoz, Tamás Henrikhez) fűződő barátságát, háláját. Első megrendelői között három szegedi gyűjtőt találni: dr. Lusztig Istvánt, Déry Ernőnét, Kolozs Lajost. Kolozs Lajosnak 1926-tól 1938-ig dolgozott: kisgrafikáin favágók, fadöntők jelennek meg (op. 7, 8, 13, 14). Gyakori a szegedi Tiszapart a vízen úszó tutajokkal (op. 117, 118). Dr. Lusztig István szegedi ügyvéddel 1924-től haláláig kapcsolatban állt Vadász Endre.

45 A kb. harmincöt darabos anyag egyrésze szegedi (op. 19 és 78), bécsi (op. 178) városképpel díszített, foglalkozására (op. 20, 21, 67, 81) és gyűjtőszenvedélyére (op. 260) utaló ex libris 44 Lehetséges harmadik csoport a szignett különválasztása. Ez azonban Vadász Endre esetében nem jelentős. 45 Lusztig István (1903—1944?) szegedi ügyvéd, gyűjtő. Irodalom: Galambos Ferenc (Kisgrafika, 1973. 2. sz. 6—11. p.) 326