A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Néprajz - Jankó Ákos: A fonó munkaszervezeti és társasösszejöveteli formáinak történeti és recens vizsgálatához
Ajakon is „bandánként" jártak fonni a lányok. Ahány banda volt, annyi fonóház. 49 A mátravidéki palócoknál fonó céljára olyan házat választottak ki, ahol legfeljebb néhány idősebb ember élt, s így jutott hely számukra. A fonóházért fél véka árpát, nyolc pár kukoricát, egy mesző mákot, ugyanennyi babot fizettek fejenként. Ezért a bérért minden nap de. 10 órától éjfélig ott tanyázhattak. A lányok sokkal gondtalanabb, szabadabb életet éltek, mint az asszonyok, mégis a napi munkák miatt csak este juthattak el a fonóba, ahol aztán többet játszottak, szórakoztak, mint dolgoztak. 50 Heves megyében minden faluban volt egy-két olyan idősebb asszony, aki a lányoknak bérért kiadta a házat fonó céljára. Este 10—11 óráig voltak ott együtt a lányok és legények. 51 Kemencén (Hont m.) az első világháború előtt két vagy három fonóház volt a faluban a fiatalok számára. A lányok olyan házat választottak fonóháznak, ahol kicsi volt a család, s ahol özvegy asszony vagy magános, öreg házaspár lakott. A lányok fejenként fizettek a házért egy liter borsót vagy babot, és valamennyi pénzt. Világításról maguk gondoskodtak felváltva hoztak petróleumot. A fűtéshez a fát a fonóba járó legények szállították. Az utolsó nagy fonót 1916 telén tartották. 52 Cegléden a fonóház bére fejében szombaton este a háziasszonynak fontak. Ilyenkor guzsalyát és orsóját mindenki üresen vitte a fonóba. 53 Kiskunhalason az asszonyoknak tizedenként 5—6, a lányoknak 2—3 fonóházuk volt. Az asszonyok fonójában 10—12-en, a lányokéban 10—15-en voltak, de néha többen is. Az asszonyok napközben otthon is fontak, de estére mindig összegyülekeztek. A fonóházban csak egy ágyat, egy szekrényt, s egy kisebb asztalt hagytak, a többi helyre a fal mellett hátaspadokat helyeztek, a lányok azokon fontak, a legények számára csak egy-két szék állt rendelkezésre. A lányok a fonóházért a háziasszonynak egy téli időszakra fejenként 1—2 forintot fizettek, s 1—2 meszely babot adtak, egyezség szerint. A világításhoz az olajat, később pedig a petróleumot megfelelő mennyiségben szintén ők adták. 54 A fonóházakra való felvigyázás az éjjeli tülkösbakterek feladata volt, akik be-belátogattak a fonóházakba, s ott egy-egy kulacs borból kínálgatták meg őket. 55 A városban 20—25 helyen volt bérelt fonóház. A tanyavilágban a nagy távolságok miatt alig volt összejárásra lehetőség. 56 A Bács-Bodrog megyei Dávodon a lányok novemberben 30—40-en béreltek fonóházat. Kevés pénzt és egy-egy rokka csepűt fizettek a háziasszonynak. 57 Bényben (Esztergom m.) fonó tartására a lányok a bírótól kértek engedélyt. Az engedélyért négy „tisztlány" ment a bíróhoz. Ők választották ki a fonóházat és egyeztek meg a háziasszonnyal is. A fonóházért búzát, babot stb. fizettek. A helyiséget minden ősszel négy „tisztlegény" rendezte be. 58 Agárdon szeptember derekán egyik vasárnap néhány lány körülnézett a faluban, s kiszemeltek fonó céljára néhány alkalmas házat. Ahol a háziasszonnyal meg tudtak egyezni, ott tartották a fonót. A fonóház bére rendszerint bizonyos mennyiségű élelem, kukorica vagy kender volt. Szoktak úgy is egyezni, hogy néhány este a lányok csak a háziasszony szöszét fonták. Mivel a falu fiataljai egy fonóházban nem fértek el, a lányok a falu két különböző részén két házat is béreltek ki, s mindenki odajárt fonni, amelyik fonóház lakóhelyéhez közelebb volt. 59 Zala megyében a lányok valamelyik kevésbé módos asszonynál tartották a fonót, ahol jókora szoba és kályha volt. A világításhoz közösen adták össze a petróleumot. 60 49 Ortutay Gy., 1934: 164. 50 Sz. Morva у /., 1956: 119. 51 Heves vm., 213. 52 SzolnokyL., 1949: 193—195. 53 TuryK., 1934:210. 54 Nagy Czirok L.,b: 220. 55 Nagy Czirok L., a: 7—8. 56 Nagy Czirok L., a: 12. 57 Bács-Bodrog vm., 343. 58 Novak J.L., 1913:49. 59 RésőEnsel S., 1867: 15—16 60 Kertész J., 1901: 80. 297
