A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)
gondolunk). 162 De a jobb munkavégzés kedvéért letelepített, saját célszerűbb, fejlettebb eszközeikkel dolgozó hazai munkásokra is. Egy másik nagy terület, amivel a tárgy természetéből következően sok kapcsolata van az árucserén alapuló migrációnak, az a teherhordás, a szállítás, illetve ezek vizsgálata. Az árucserének, a piacnak, a vásárnak a városfejlődésben betöltött alapvető szerepéről több vonatkozásban is tudunk. Itt most csak a migráció szempontjából említjük meg a Kárpát-medence, illetve a Kárpát-medencét körülfogó területek néhány olyan kimondottan nagyvárosát, amelyek vásárhelyből fejlődtek ki és agglomerációjuk nagy mértékben az árucserén alapuló migráció következménye. Ilyen a Kárpát-medencén belül mindenekelőtt Budapest, a környező területeken pedig Brno, Krakow, Lwow, Jasi, Bacäu, Tirgoviste, Bucuresti, Beograd, Zagreb, Graz és Wien. A Kárpát-medence belsejéből állandó árukivitel volt ezekbe a városokba, mint ahogy a medence belsejéből állandó vevők jelentek meg ezeknek a vásárhelyeknek a piacain, vásárain. Minden felsorolt város esetében megfigyelhető speciális termelői csoportok megjelenése, árutermelése. Ezek a csoportok a város ellátására, a vásárhely piacára termeltek, mint például a Budapest körül is letelepedett bolgár kertészek csoportja. Ilyen speciális kereskedői csoportok is voltak, általában egy-egy áruféleség összegyűjtését és ezekre a vásároshelyekre való szállítását és ottani eladását végezték. 163 Az elmondottak a régmúltra, illetve a századfordulóra vonatkoztak. De hangsúlyoztuk ezeknek a tényezőknek a máig való hatását úgy, ahogy arra más vonatkozásban ugyan és más gazdasági-társadalmi körülmények között Ortutay Gy. is célzott. 164 Az árucseréhez kapcsolódó Kárpát-medencei migráció kultúránkat a Gunda 5.-tól többször megfogalmazott Kárpát-medencei, illetve kelet-európai kultúrához kapcsolta. 160 Mindezekre figyelemmel a Kárpát-medencei árucserén alapuló vagy azzal kapcsolatos migráció vizsgálatát be kellene iktatni a mindjobban kifejlődő Kárpát-kutatásba. 166 162 Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. 1965. id. m. 271.; Bányai László: Kitárul a világ 1978. id. m. 50. 163 Hutter Miklós: Milimári. Magyar Nyelv LIV. 1959. 256—257.; MakkaiLászló: A magyar városfejlődés történetének vázlata. Borsos József (szerk.): Vidéki városaink. Budapest, 1961. 25—75.; Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870—1945. (A magyarországi piacra termelő kertészetek kialakulásához.) Ethnographia LXXXIV. 1973. 29—52. Varga Gyula: A bolgárkertek és a magyar konyhakert-kultúra. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972. Debrecen, 1974. 387—402., Bolgár Tanulmányok I. Debrecen, 1974. 29—43.; 164 Ortutay Gyula: A mai belső vándorlás és a néprajzi kutatás. Két előadás. Budapest, 1947. 43— 83.; Vö.: Magyarország gazdasági élete és fejlődése a szatmári béke után. Molnár Erik (szerk.): Magyarország története. I. 3. kiad. Budapest, 1971. 320—322.; Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720—1721. Budapest, 1896.; B. Gunda: The Wanderers of Carpathian Europe. Hungarian Quarterly VI. 1940. 449—457.; Boros Ferenc: A hazai településállomány XVIII. sz. eleji képe. Földrajzi Értesítő VII. 1958. 481—494. 165 Gunda Béla: A magyar népi műveltség keleteurópai helyzete. Néprajzi Tanulmányok 1. Budapest, 1949. 3—19.; Dobossy László: A közép-európai ember. Budapest, 1973. 5—12. 166 Gunda Béla: Ethnographica Carpathica. Budapest, 1966. 9—11., 372—380.; V. Frolec: Principes de Г activité de la Commision Internationale pour Г Étude de la Culture Populaire dans la Région Carpatique. Carpatica IV. 1972. 1—2. 18—20.; Ju. V. Bromlej—N. N. Gracinskaja: Activités des chercheurs sovietiques á la MKKK. Carpatica V. 1973. 1. 18—27.; M. Gladysz: Zur Forschungstätigkeit polnischer ethnographischer Stellen im Karpatengebiet. Carpatica VI. 1. 1976. 21—32.; L. Takács: Der Arbeitsplan der Ungarischen Kommission für des Studium der Volkskultur im Karpatenraum. Carpatica VI. 1976. 1. 36—38.; V. Frolec: Session de la présidence de la Commission Internationale pour Г Étude la Culture Populaire dans la Région Carpatiquie. Carpatobalcanica VII. 1977. 1—2. 18—22.; Uő.: Die Bauernarchitektur in der Karpaten und im benachvarten Balkangebiet. Carpatobalcanica VIII. 1978. 1. 12—19. 287
