A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

ható beszédmódjuk miatt. Ugyanúgy, ahogy tót edénynek, tót fazéknak, tót cserépnek nevezték a híres gömöri fazekasfalvakból (Pongyelok, Szuha, Zsaluzsány, Susány, Jolsva, Kokova, Miglész, Mikolcsány, Nasztráj, Osgyán, Periasz, Süvéte, Felsőszkálnok, Gicse, Cserencsény, Deresk, Mellété, Rimaszombat stb.) nagy mennyiségben az Alföldre szállított és ott eladott cserépkészítményeket, korsót, tálat, tűzálló lábast, fazekat, csuprot, tekintet nélkül arra, hogy készítője szlovák volt-e vagy sem.

59 Ismeretes, hogy a gömöri olajkárok (gyógyszerárusok) az egész Alföldet bejárták, a nagyalföldi vásárhelyeket (Mezőtúr, Debrecen, Kecskemét, Szatmár, Szeged stb.) rendszeresen felkeresték. A jolsvai, dobsinai és környékbeli hámorok (tót hámorok) termékei, ásók, ásópapucsok, kapák, kaszák, sarlók, patkók, különböző vasalások, nyersvasrudak stb. ugyancsak az Alföldön találtak gazdára, akiknek az igényeik szerint készítették a gömöri vasasok (dobsinai, rimaszombati, tiszolci, rozsnyói, kecsői kovácsok stb.) a debreceni, a tokaji, a túri stb. kapát, illetve ásót. A gömöri vasmívesek részint maguk fuvarozták le az Alföldre áruikat, nagyobb részt azonban gömöri fuvarosokkal vagy éppen gömöri vasárusokkal hordatták le.

60 De szólhatnánk a felvidéki üvegemöri fonó-, szövő- és ruházati ipar. Szűrcsapók: Ratkó, Jolsva, Csetnek, Klenócz; Szűrposztó: Bisztra, Gerlicze,Tiszolc, Kokova; Kesztyű, harisnya: Gerlicze; Szabók: Jolsva; Csapók: Rimaszombat; Lópokróckészítők: Rimaszombat. Szabó Endre: Ipar, kereskedelem és hitelügy. Borovszky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye id. m. 256—257.; Gyolcsos tót: DankóImre: A gyulai vásárok. Gyula, 1963. 57.; A.Polonec: Domácka a remeselná vyroba v oblasti myjavskej pahorkatiny. Zbornik Slovenského Narodného Muzea LXXII. Etnográfia 19. 1978. 11—43. 59 Gömöri agyagipar: Pongyelok, Szuha, Zsaluzsány, Susány, Jolsva, Kokova, Fazekaszsaluzsány, Miglész, Mikolcsány, Nasztráj, Osgyán, Periasz, Süvéte, Felső-Szkálnok, Gicze, Cserencsény, Deresk, Licse, Mellété, Szabó Endre: Ipar, kereskedelem és hitelügy. Borovs2ky Samu (szerk.): Gömör-Kishont vármegye id. m. 256.; Gömöri cserépárukereskedés: csere is, maguk a fazekasok megrakott szekerekkel messze vidékre elhordják. Kályhákat főleg Miskolc vidékére vitték, cserépzsindelyt pedig a szomszédos megyékbe. Uo. 269.; P. Zafko: Domácka vyroba najma na Slovensku na Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 1931.; Tót edény: Dankó Imre: A gyulai vásárok id. m. 49.; M. Markus: Odbyt a spösoby poldaja Sivetichkych hrnöiarskych vyrobkov na prelome 19. a 20. storocia. Gemer 1. Rimavska-Sobota, 1973. 91—105.; O. Comajová: Hrnciarstvo v Gemeri. Rimavska-Sobota, 1977.; 30 faluban volt fazekasság, Süvéte a keleti területen vezető hely. 1652-ből leírás, hogy lejárnak árulni az Alföldre: O. Comajová: Historiográfia Sivetichkého hrnciarstvo v Konglomerate gemerskych hrnciaraskych stredisk. Gemer 3. Rimavska-Sobota, 1978.211—246. 60 Kereskedelem észak és dél felé, szilvatermesztés, sörgyártás: JenevaiLászló: Trencsén. A Nagy Világ Képekben 1855. 294—299.; Trencsén megye sáfrány és egyéb kereskedése északi vonatkozásban: Hunfalvy János: Trenczin. Család Könyve III. 1857. 97.; Túróc megyei vándorkereskedők, sáfrányosok: Vágvölgyi: Túróczi nép. Vasárnapi Újság 1857. 346.; Vrickói olajkárok, vándor gyógyfűárusok, gyógyszerészek: Vágvölgyi: Vrickói nép. Vasárnapi Újság 1858. 447—448.; Rimaszombat vásárai, a piac, vásári bódék sora a templom oldalában: Rimaszombatról. Hazánk és a Külföld 1867. 600—601., 612—613., Hunfalvy János: Gömör leírása. Pest, 1867.; Somogyi Manó: A hazai vándoriparés vándorkereskedés. Budapest, 1905.; Vasipar Gömörben, a „tót kemencék"; Szabó Endre: Ipar, kereskedelem és hitelügy. Borovszky Samu (szerk.): GömörKishont vármegye id. m. 254.; Jolsván, Dobsinán, Rimaszombaton, Tiszolcon, Rozsnyón kovácsok, Rimaszombaton Lakatosok, aranyművesek, a kecsői hámorban ásót, kapát készítettek: Uo. 255.; Gömör vaskereskedése: fuvarosok, fuvaros társulatok szállítják és árulják a vasárut, jolsvaiak Debrecenbe, Pestre Bécsbe szállítanak: Uo. 268.; „Az országban vándorló tótok, kik sátraikból utszákat formálnak vásár-piaczainkon, csalhatatlan bizonyságai annak, hogy a' gyolcsárok mennyi hasznát hajtanak a' hazának és birtokosaiknak". Molnár Miklós: Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben 1848 előtt. Bukarest, 1957. 35.; E. Plicková: Pozdisovské hrnöiarstvo. Bratislava, 1959.; J. Hroziencik: Priekopnici Pudovych slovensko-ruskych stykov. (Slovenski olejkári v Rusku.) Dejiny a soncasnost 3. 1961. c. 3. 10—11.; T. Ghifan—M. Mihai: Zprávy z. 268