A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

vásárok is voltak, és ahol különböző nemzetségek, nemzetiségek szakrális hagyományai is kicserélődtek.

32 Mindezek egyaránt szolgálták a kultúra integrálódását.

33 Ezt többek között a vásárokhoz fűződő jogszokások alakulása is igazolja.

34 De a piacokhoz, vásárokhoz az árucseréhez kapcsolódó folklór is tanúsítja.

35 Az árucsere és a migráció összefüggésének kérdését történetileg már többen vizsgálták.

36 Magyar viszonylatban különösen előtérbe került ez a kérdés a középkori és a középkor végi magyar szarvasmarha-kereskedelemmel és a XVIII. század eleji nagy belső vándorlással és telepítésekkel kapcsolatban.

37 Legutóbb például megállapítást nyert, hogy „az 1851. évi 31 IIa Bálint: A gömöri jobbágyság a XVII—

XVIII. században az úrbérrendezésig id. m. 78.; Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. 135. 32 A búcsújáróhelyeken a különböző nemzetségek (nemzetiségek) szakrális hagyománya kicserélődött: Jánosi Gyula: Barokk búcsújáróhelyeink táji vonásai. Pannonhalmi Szemle XIV. 1939. 5 355. 33 Gunda Béla: Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. Néprajzi Értesítő XXXV. 1943. 1—32.; P. Gregorius: Die Idee, Terminologie und Function des Güteraustausches bei der Primitiven. Die Wiener Schule der Völkerkunde. Wien, 1956. 144—158.; Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők id. m. 567—577.; Újváry Zoltán: Az átadás, átvétel és a funkció kérdései egy népszokásban. Műveltség és Hagyomány III. Debrecen, 1961. 5—85.; Gunda Béla: A kultúra integrációja és az ethnikai csoportok alakulása. Műveltség és Hagyomány V. Debrecen, 1963. 3—12.; W. G. Lockwood: The Market Place as a Social Mechanism in Peasant Society. Kroeber Anthropological Society Papers XXXII. 1965. 47—67.; B. Andrásfclvy: Relations intererthniques en Transdanubie. Ethnologie Europaea II—

III. 1969.; Ferenczi Imre: Egy bőségvarázsló rítus elterjedése a Dél-Alföldön (Gurásztaevés — bornyúkeresztelés). Néprajzi Dolgozatok 23. Szeged, 1970.; Sárkány Mihály: Gazdasági antropológiai irányzatok id. m. 350.; S. Formán—/. F. Riegelhaupt: Market Place and Market System: Toward a Theory of Peasant Economic Integration. Comparative Studies in Society and History XII. 1970. 188—212.; Márkus Mihály: Interetnikus Rákóczi-hagyományok a kárpátaljai népek karácsonyesti vacsorájának étrendjében. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. 1972. 121—124.; „A bánsági magyarság kétségkívül megindult a kulturális kiegyenlítődés útján. Integráció folyt és folyik az egy faluba különböző vidékekről került magyar csoportok között a falun belül." Paládi-Kovács Attila: Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. Népi Kultúra —Népi Társadalom VII. 1973. 320.; Michal Markus: Szlovák—magyar interetnikus néprajzi kutatások. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. 1977. 135—143.; Krupa András: Magyar—szlovák kölcsönhatások békési hiedelemmondákban. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. 1977. 143—155. 34 Tárkány Szűcs Ernő: A vásár jogi népszokásai. Vásártörténet — hídivásár. Debrecen, 1976. 333—384. 35 Magyarság néprajza IV. 284—285.; Katona Imre: A magyar vásárok folklórja. Vásártörténet — hídivásár. Debrecen, 1976. 111—206.; Szemerkényi Agnes: Vásári rigmusköltészet. Jávor K.— Küllős I.—Tátrai Zs. (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. Budapest, 1978. 186—188. 36 Király János: Magyar árumegállítóhelyek a XVI. században. Századok 4. 1870.; St. Metes: Relafiile comerciale ale Tári Rominesti cu Ardealul pina ín veacul al XVIII-lea. Sigishoara, 1921.; С. C. Zimmerman: The Migration to Towns and Cities. America Journal of Sociology 1927.; Herpay Gábor: Debrecenbe költözött polgárok. Debrecen, 1936.; Berlász Jenő: A Mária Terézia-kori erdélyi kivándorlások szociális háttere. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1939. 1—45.; S. Gál (hg.): Ungarn und die Nachbarvölkern. Budapest, év. п.; D. Prodan: Teória migratiei romänesti ín Principatele Romane in Transilvania ín veacul al XVIII-lea. Sibiu, 1944.; /. Conea: Vechile tirguri nedei de pe cumile Carpatilor. Buletinul stiintific. Sectia de geologie si geografie. II. Bucuresti, 1957.; M. Gotkiewicz: Migracje ludnos'ci polskiej na poludnova strone Karpat. Rocznik Naukovo —• Didaktyczny WSP. Krakow. 10 1962. 177—189.; Nagy Lajos: Buda polgársága a XVII. század végén. Tanulmányok Budapest múltjából XVII. Budapest, 1966. 27—57.; /. Breu: Die Kroatensiedlung im Burgenland und den anschlieszenden Gebieten. Wien, 1970.; F. Tobler: Ein kleiner Beitrag zur Siedlungsgeschichte des Seewinkels. Burgenlandische Heimatblätter 39. 1977. 3. 136—140.; R. D. Rakic: Ethnical Processes and Circumstances in the Settlements of the Slovaks in Vojvodina (S. R. Serbia). Ethnologia Slavica 5. 49—62.; Zoltán Újváry: Die Rolle der Migration in der Agrarbräuche. Ethnologia Slavica VIII— IX. 1976—1977. 259—270. 37 Takáts Sándor: Vásárütés. Rajzok a török világból. I. Budapest, 1915. 359—375.; Uő.: A magyar adás-vevés a török világban. Rajzok a török világból. II. Budapest, 1917. 1—32.; Ember 259