A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Néprajz - Dankó Imre: Vándorlás és árucsere. (Vázlat és irodalmi tájékozódás a Kárpát-medencei árucsere és migráció kapcsolatának kérdéséhez)

jellegzetes alkalma a hetivásár és a vásár, valamint a bolt, például rozsnyói kereskedők rendszeresen lejártak a gyulai vásárokra mézet vásárolni.

14 A nagykereskedelem kevésbé kötött a piachoz, a vásárhoz, a bolthoz, még kevésbé magához a termelőhöz. Áruellátó, illetve szétosztó tevékenysége a lényeges, a mintából való árusítás, illetve vétel jellemző rá, valamint az, hogy raktárai vannak és úgynevezett árumintavásárokon, termékbemutatókon, kiállításokon, nemzetközi vásárokon szerepel, ad-vesz, jobban mondva köt üzletet. A nagykereskedelem látja el áruval a kiskereskedelmet; jellemző rá az árutelep, az áruház és mindenféleképpen a tőke, illetőleg annak különböző fajtái.

15 pi Újság 1860. IS.; Pap Gyula: Előszó a palóc népköltemények elé. Sárospatak, 1865. V—XII.; Réthy Lajos: A házaló zsidó. Vasárnapi Újság 1867. 624—626.; H. B.: Viski olajárusok. Hazánk s a Külföld XIII. 1871. 138.; Pisztory Mór: A pozsonyi, bécsi és budapesti marhavásár heti fölhajtásai. Budapest, 1891. 56.; Takáts Sándor: A török alattvalók kereskedése Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle XII. 1905. 233—240.; Krolopp Hugó: Mezőgazdasági kereskedelemtan. Magyaróvár, 1906.; Vörös István: A mezőtúri céhek élete. Szentgotthárd, 1911. 66.; Eckhardt Ferencz: Kereskedelmünk közvetítői a XVIII. században. Századok 52. 1918. 356—391.; Mákus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest, 1943. 236—237.; Kiss Lajos: A szegény ember élete. Budapest, év. n. A fuvaros: 106—107.; A disznókupec: 207—215.; A marhahajcsár: 216—220.; A lócsiszár: 196—203.; Uő.: A szegény asszony élete. Budapest, év. n. A lúdtömő asszony: 227—280.; A kofa: 307—335.; Bakó Ferenc: A magyar paraszti mészégetés kutatása. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1951. 285—330.; Morvay Judit: Néprajzi adatok a Zobor-vidékről. Néprajzi Közlemények II. 1957. 122—127.; Bíró Vencel: Erdély XVI—

XVII. századi kereskedelmének történetéhez. Kelemen Lajos Emlékkönyv. Bukarest—Kolozsvár, 1957. 64—77.; Dankó Imre: A gyulai vásárok. Gyula, 1963. 54—56., 101.; R. Bednarik: Slováci v Juhoslávii. Bratislava, 1964.; II. Prickler: Zur Geschichte des burgenländisch-westungariscben Weinhandels in die Oberländer, Böhmen, Mähren, Schlesien und Polen. Zeitschrift für Ostforschung 1965.; Füves Ödön: Görög kereskedők a Dunántúlon 1754—1771. Antik Tanulmányok 12. 1965. 106—109.; A váci vásárokról, piacokról, cipószállítás csónakkal Pestre: Schräm Ferenc: Vác népességének szellemi kultúrája 1686 és 1848 között. Levéltári Szemle 1969. 3. 654—656.; Barabás Jenő: A szolgalegények élete. Barabás Jenő—

Voigt Vilmos (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsát, 1971. 112—113.; Füvessy Anikó: A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem ÉszakBorsodban. Ethnographia LXXXII. 1971. 28—43.; Balogh Ödön: A hódmezővásárhelyi fazekasmesterség. Ethnographia LXXXIII. 1972. 313—329.; Paládi-Kovács Attila: Szállítás málhás lovakkal a Gömör—Tornai karsztvidéken. Ethnographia LXXXIV. 1973. 549—558. — Gyümölcsszállítás, a szomolnoki (Smolnik) piac; Molnár István: Keresztúri sokadalmak. Hargita Kalendárium 1974. Csíkszereda, 1973. 186—189.; /. Vogt: Die Zufuhr ungarischer und polnischer Ochsen nach Strassburg im 16. und 17. Jahrhundert. Wissenschaftliche und soziale Strukturen im saekularen Wandel. Festschrift für W. Abel. II. Hannover, 1974.; N. Kiss István: Bauerwirtschaft und Warenproduktion in Ungarn vom 16. bis zum 18. Jahrhundert. (Produktion Schichtungen, Markt, Ausfuhr). Köln, 1974.; Gunst Péter: Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány problémája. (Különös tekintettel az agrárfejlődésre.) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1973—1974. Budapest, 1975. 331—360.; A török időkben az alföldi részeken lakó jobbágyok a magyar földesúr részére járó terményjáradékot őrzött szekereken Gyöngyösre, egyenesen a piacra szállították. Ezen fontos piac-vásárhelyen lakott Heves megye legtöbb kisbirtokos nemese: Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 22.; A gyümölcsértékesítésre, szállításra: Erna Drábiková: Ovocinárstvo. V. Urbancová (szerk.): Zo Zivota a bovoj l'udu Uhrovskej doliny. Národopisné Studie. Bratislava, 1977. 153—171.; /. Palicková: L'udová vyroba a remeslá. Uo. 173—206.; Bur Márta: A balkáni kereskedők és a magyar borkivitel a XVIII. században. Történelmi Szemle 1978. 2. 261—313. 14 Rosnyai kereskedők méz vásárlás végett szoktak jönni a gyulai vásárra: Palugyai Imre: Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. Pest, 1855. IV. 107.; Oroszországi kereskedésünk. Gazdasági Lapok 1865. aug. 30.; Oroszok prémeket, vásznat és szőrkészítményeket hoznak Magyarországra árusítani: Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája. Ungvár, 1881. III. 502.; Márki Sándor: Orosz—magyar kereskedelem. Aradi Közlöny 1887. jan. 3. és Századok 4. 1870. 684.; Cserekereskedés Szatmár és Ukránia (!) között. Debreceni Déli Hírlap 1919. ápr. 15.; Pressburg in der Slowakei. Geschichte, Kultur, Wirtschaft. Pressburg (1940).; Bakos József: A pataki múlt hétköznapjai. Adalékok Sárospatak gazdaságtörténetéhez. Sárospatak, 1950.; GundaBéla: Néprajzi gyűjtőúton id. m. 116—125., 167.; Erdélyi Zoltán: Bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Néprajzi Közlemények 1959. 4. 8—18.; Szabó László: Wortgeschichtlicher Hintergrund eines Gegenstandes. ,(Egy tárgy szótörténeti háttere. — Német villa — magyar villa.) Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1978. Szolnok, 1978. 169—182. 255