A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

Az állattenyésztés 1945—1948 közötti fejlődését elsősorban az állatállomány változásából ítélhetjük meg.

58 Az állatállomány alakulása: 1945. IV. 20. 1946. IX. I. 1947. Szarvasmarha 3817 4 719 7 850 Sertés 5116 10 002 14 462 Ló 4717 4 420 4 773 Juh 916 361 3 492 Az állatállomány egyenletesen növekedett a súlyos aszályos évek takarmányhiánya ellenére. A munka végzéséhez különösen nagy szükség volt szarvasmarhára és a lóra. A parasztság az állatállományt — ahogy ezt Fazekas Béla hangsúlyozza — csak saját fogyasztásának korlátozása árán növelhette. Az állattenyésztés fejlesztéséhez az állam minimális segítséget adott. A nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező Debrecen város vezetői, az állattenyésztő egyesület viszont tettek lépéseket a város állatállományának fejlesztése érdekében. 1945 decemberében Békéscsabáról 110 db szarvasmarhát és 1000 db juhot szállítottak városunkba az állatállomány fejlesztése céljából. Az állatok régi és új gazdák között lettek szétosztva.

59 Az állatállomány fejlesztését nehezítette a szinte állandósult takarmányhiány, a nagymérvű igázás, az apaállathiány, az állatbetegségek leküzdésére szolgáló szérumok, oltóanyagok hiánya és az első évben a tanyavilág gyenge közbiztonsága. A paraszti gazdaságokra várt ezen problémák megoldásának többsége. 1946. január elején a város gazdasági felügyelője már megállapította: „A tenyésztés súlypontja a magánkézen levő apaállatokra kezd helyeződni... ."

eo Korábban a város rendelkezett megfelelő apaállat-állománnyal, de a háború alatt ezeknek az állatoknak nagy többsége megsemmisült, elkerült Debrecenből. 1947 nyarán a város rozs gulyája csak egy tehénből, egy éves bikaborjúból és négy ökörből állt, de a törzsménes is töredék volt; két ménből, hat kancából és egy heréltből tevődött össze.

61 A törvényhatósági bizottság szerint az állattenyésztés fejlesztése érdekében elsősorban mennyiségi szaporításra kell törekedni „.. .melyet azonban úgy lehet irányítani, hogy vele párhuzamosan minőségi szaporítás is történjék".

62 A mezőgazdasági termelés fellendítését segítette a szegényparasztság szövetkezeti mozgalmaként szerveződött földmívesszövetkezeti mozgalom. A debreceni földhözjuttatottak kérésére az FM 145 129/1946. szám alatt engedélyezte, hogy Debrecen város határában négy külön földmívesszövetkezetet alakítsanak: Macspuszta, Hegyespuszta, Lencztelep és Debrecen székhellyel. Az utóbbi megalakítására 1946. február 22-én került sor. Megválasztották az öttagú igazgatóságot, felügyelőbizottságot és sor került a szakbizottságok kialakítására is.

63 1947 tavaszán további három földművesszövetkezet alakult.

64 A szövetkezetek 58 HBmL. XXIV. 218. 1. 13/1946. 218. 7. 1360/1946., XXI. 505/a. 51. 25501/1946. 505/a. 57. 4481/ 1947. 59 HBmL. XXIII. 104/b. 2. 8510/1950. A Vásáry család hat tagja részesült a juhállományból. 60 HBmL. XXI. 501/a. 1. 1/1946. XXI. 512/b. 2. 30/1946. 61 HBmL. XXI 505/b. 2. 1947. máj. 17. A város a Hortobágyon magyartarka törzstenyészetet kíván fejleszteni. Az importálandó telivér szimentáli bikából egy darabot Debreceni is kapjon. Célszerű lenne a borzderes fajta beállítása is. (Debrecen város Gazdasági Bizottságának véleménye) XXI. 502/b. 1. 1947. ápr. 30. 62 Uo. „... súlyt helyez a város th. bizottsága a törzsállományból megmaradt néhány egyed útján a továbbfejlesztésre s az állomány fejlesztésére." 63 HBmL. 505/a. 44. 4791/1946. 1946. febr. 5. Az igazgatóság elnöke: Kun Márton. Szakbizottságok: üzemi központi csoport, őstermelő, gép beszerzési és szakoktatási csoportok. Néplap, 1946. febr. 26. 64 HBmL. XXIV. 402/a. 1. Debrecen, Nagyhegyes 49. sz. 1947. márc. 9. 132 tag, Debrecen, Pallagpuszta. 1947. márc. 13. 21 tag. Debrecen Szepes Bellegelő 415. 1947. márc. 15. 67 tag. 248