A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

A földigénylő bizottság a kivizsgálásokkal párhuzamosan a földosztás folyamatosságának biztosítása érdekében több ízben tett javaslatot a Hajdú vármegyei Földbirtokrendező Tanácsnak földbirtokok kisajátítására, illetőleg elkobzására. Mivel a földosztás április 7-én megkezdődött, az első igénybevételre már április legelején sor kellett hogy kerüljön. 1945. április 25-én a megyei Földbirtokrendező Tanács véghatározatával elrendelte 12 debreceni lakos „összes földbirtokainak, illetve tulajdonjogi illetőségeinek a megművelésükre szolgáló összes eszközeivel és élő és holt felszerelésével és a földbirtokon levő épületekkel együtt való elkobzást." Ezen kívül 34 földbirtokosnak birtokukból rész területek kisajátítását. Az 1945. június 11-én kelt határozat viszont 105 debreceni lakos összes — 1939. évi szeptember hó 1. napja után adás-vételi jogügylettel szerzett földbirtokainak 5—5 holdon felüli részeit megváltás ellenében rendelte el igénybe venni.

22 A fenti határozatok mellett a megyei földbirtokrendező tanács több birtok kisajátításának, illetve elkobzásának ügyét újabb kivizsgálástól tette függővé. A tulajdonosok nagy része fellebbezést nyújtott be, aminek az lett a következménye, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács több esetben elrendelte az ingatlanok részbeni visszaadását a tulajdonosoknak, így az igénybe vehető föld területe még 1946-ban, sőt 1947-ben is ingadozott. A kisajátított, illetve elkobzott föld területe az 1946-os adatok alapján 15 272 kh volt, de az 1947. február 25-i adatok szerint Debrecen határában 28 331 kh föld került kiosztásra.

23 A KFB-t a kiosztható föld terület kijelölése során többízben elmarasztalás érte. A Nemzeti Parasztpárt debreceni szervezete 1945. november 29-én tartott ülésén megállapította: „Sok esetben a KFB-t terheli a felelősség azért, hogy a tavasz folyamán sok olyan 100 holdon aluli földbirtokot is kisajátított, amelyeket, mint utólag kiderült, a rendelet értelmében nem lehetett volna igénybevenni."

24 A Földigénylő Bizottság további feladata volt a földigénylők nyilvántartásba vétele, a jogosultság megállapítása, végül a felosztható földterület alapján annak eldöntése, hogy kik kaphatnak földet Debrecen határában. A nagyszámú jelentkező mellett figyelembe kellett venni a földreform-rendeletből és a város sajátos birtokstruktúrájából adódó feladatokat is. Biztosítani kellett mintagazdaság létesítésére 500—1000 kh területet.

25 A földigénylők nagy száma miatt a bizottság több olyan egyesületi, intézeti földkérelmet elutasított, amelyek pedig elősegítették volna a Tiszántúl mezőgazdaságának fejlesztését (baromfitenyésztő mintagazdaság, dohánytermesztési kísérleti intézet, méhészet egyesülete stb.).

26 A Debreceni Közjóléti Szövetkezet viszont a sokgyermekes családok részére a felszabadulás előtt földet osztott kishaszonbérletek formájában az apafai, az ebesi és a szepesi részeken. A KFB ezeket a kisbérlőket véglegesen meghagyta az általuk művelt földeken. A KFBnak földet kellett biztosítania a hadifogságból hazatérő katonáknak is, ezentúl még más szempontokra is figyelemmel kellett lenniök.

27 Jogos kérelemként kellett a bizottságnak számontartania a tanyai iskola, az olvasókör, a kultúrház létesítésére irányuló — tanyák kiutalását kérő — előterjesztéseket.

28 Nem egy esetben keletkezett vita a Debrecennel határos települések földigénylő bizott22 HBmL. XXIV. 202/c. 1. 456/1945. 987/1945. 23 A KFB elnöke 1946. március 28-án a következő adatokat jelentette: földhöz juttatottak száma 1590 fő, juttatott föld 15.277 kh, földhöz nem jutott igényjogosult 727 fő. HBmL. XXIX. 202/c. 4. 1518. 1946. mára 28. 24 HBmL. XXIV. 202/c. 2. 1945. nov. 29. 25 Az OFT felhívta a MFT figyelmét, hogy mintagazdaságok létesítése céljából vizsgálja meg Debrecen város ohati és Semsey László nagykátai gazdaságát. HBmL. XXIV. 202/c. 1. 22/1945. 1945. ápr. 3., 983/1945. 1945. dec. 22. 26 A debreceni állattenyésztő egyesület 20—100 kh területet kért a Steinfeldi macsi uradalomból baromfitenyésztő mintagazdaság céljára. HBmL. XXIV. 202/c. 5. 4215/1945. 1946. szept. 20., a vasutasok Méhész Egyesülete 30 kh-t, XXIV. 202/c. 1. 245/1945. az Orsz. Dohánytermesztési Kísérleti Intézet 60 kh-t, XXIV. 202/c. 1. 849/1945. 27 A Közjóléti Szövetkezet 66 család számára biztosított földet kishaszonbérlet formájában. HBmLXXIV. 202/c. 1. 419/1945. 1945. ápr. 30.; Halász István 117 társa nevében kéri a Tojó csőszházi ingatlanból a már általuk kishaszonbérletbe művelt föld tulajdonba adását. A KFB teljesítette. XXIV. 202/c. 1. 277/1945. 1945. ápr. 11. Népszava, 1945. máj. 26. 28 HBmL. XVII. 501. 2. 543/1946. 1946. márc. 10. XXIV. 202/c. 5. 4517/1946. 1946. aug. 12. 16 Évkönyv — 1978 241