A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Gazdag István: A mezőgazdaság fejlődése Debrecenben 1945–1948 között

A debreceni határban élő agrárnépesség 80,6%-a a földbirtok területéből csupán 4,1%-ot birtokolt. A kis-, közép- és gazdagparaszti gazdaságok bontását adataink nem teszik lehetővé, ezért csak azt állapíthatjuk meg, hogy ezekhez a gazdaságokhoz a föld 52,3%-a tartozott. A debreceni gazdálkodás elemzésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a város birtokolta a legtöbb földet, 81 939 kh-t és ebből a szántóföldet haszonbérbe adta.

5 A mezőgazdasági munka megindulása a felszabadulás után A háborút követően az agrárpolitika, a mezőgazdasági szakirányítás feladata az volt, hogy biztosítsa a meglevő termelőerők legcélszerűbb működését és befolyásolja a mezőgazdasági termelési tevékenységet az ország szükségleteinek megfelelően. Az ország keleti részén a felszabadulástól az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig eltelt két hónap alatt a megyék és városok politikai és közigazgatási vezetői a szovjet katonai parancsnokokkal egyetértésben az élet újraindításához igyekeztek megteremteni a feltételeket. Debrecen mezőgazdasága súlyosan károsodott a világháború alatt. Az állatállomány háborús vesztesége:

6 Állatfajta 1944 1945 Háborús veszteség Debrecen db Debrecen % Országos % Ló Szarvasmarha Sertés Juh 8 680 15 727 27 933 13 524 4717 3817 5116 916 45,7 75,7 81,9 93,2 40 56 79 80 A Debrecen körüli méhesek nagy része is elpusztult. A mezőgazdasági gépállományt ért veszteségek :

7 1944 tavaszán 1945 őszén Erőgép 169 119 Traktor motorrésze 37 33 Cséplőgép motorrésze 95 47 Eke 4 043 3639 Borona 3 071 2764 Henger 1088 979 Aratógép 535 267 Keltetőgép 20 3 Igásfogat lóra 20 334 165 Igásfogat ökörre 1880 24 Igásfogat tehénre 1 158 1 Az épületekben, készletekben történt károk is nagymértékben nehezítették a mezőgazdasági munka folyamatosságát. A lakosság élelmiszerrel való ellátása, a jóvátétel teljesítése és nem utolsósorban a következő gazdasági év előkészítése sürgetően vetette fel a mezőgazdasági munkák elvégzését. A város vezetésében helyet foglaló pártok, a polgármester és a katonai parancsnok a mezőgazdasági munkák haladéktalan elvégzését szorgalmazták. Ezekben a hetekben az irányítás rendeletek, felhívások formájában valósult meg. 5 Uo. 168—169. old. 6 HBmL. XXIV. 218. 2.250/1945. Az állatállományt betegségek is tizedelték. XXIV. 223. 1. 9/1946. 1946. jan. 21., Néplap, 1945. aug. 10., Népszava, 1945. máj. 5. Az apaállatállományt még súlyosabb veszteségek érték. Az állattenyésztési alap 95 bikájából 5 db, 12 db. mangalica kanjából 2 db maradt. XXI. 505/a.57. 4.481/1947. 1945. aug. 30. 7 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által összeállított gép és eszköz listán 27 különböző típus szerepel. HBmL. IX. 256/b. 6. 237