A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

volt az Alföldi Takarékpénztár anyavállalata) igazgatója bekerült a gyár vezetőségébe. Kitűnik azonban a Takarékpénztár ránk maradt irataiból, hogy még 1921-ben is Szentmihályi János és társai tulajdonában van a részvények kétötöde, amit a Takarékpénztár ugyan szeretne, de még csak szeretne magához váltani. Erről az esetről az alábbiakat őrizték meg az egykori dokumentumok; a vezérigazgató — 1921. november 25-i igazgató tanácsi ülésen — a következőkben tett jelentést a téglagyári helyzetről: „Az igazgatóság a Takarékpénztár részvényeit az ajánlott 900 ezer koronás árban eladni nem hajlandó, azonban hajlandó Szentmihályi János és társa 2/5-d részvénybirtokát 500 000 korona vételárért megvenni."

47 Más források arra is fényt vetnek, hogy 1925. augusztusában Alondel Mór debreceni és Eisenberger Sámuel sátoraljaújhelyi lakosok tekinthetők az üzem tulajdonosainak, és csak 1927. márciusában sikerül a Takarékpénztárnak a teljes tulajdonjog megszerzése.

48 A Magyar Pénzügyi Compass azonban nemcsak a tulajdonos megnevezésében tartalmaz hibás adatot, hanem az alapítás időpontját tekintve is. Az idézett forrás ugyanis az alapítás időpontjaként 1918-at jelölte meg. Ugyanakkor számos más kútfő határozottan 191 l-re teszi az üzem létrehozásának évét.

49 Az egymásnak ellentmondó adatok közül — ez esetben — a Cégbírósági nyilvántartást fogadhatjuk el valósnak. Eszerint a Vulkán Gőztéglagyárat Szamuely János és Bárány Mór debreceni, valamint Halbohr Adolf és Szamuely Ilona budapesti lakosok alapították 1911. március 14-én, mint közkereseti társaságot. Bárány Mór még ugyanezen év szeptemberében kilépett a társtulajdonosok sorából. Halbohr Adolf rövidesen bekövetkezett halála után (1919) helyét a tagok között pedig Halbohr Barnabás foglalta el.

50 Ugyancsak a Cégbírósági nyilvántartásból derül arra is fény, hogy a közkereseti társaságként alakult cég 1918. július 20-i közgyűlésen vált részvénytársasággá. A vállalat alaptőkéje ekkor 500 000 korona volt (2500 db 200 korona névértékű részvény). Az új igazgatóságban Szamuely János és Halbohr Adolf mellett ott találjuk Dr. Kemény Móricot, aki ekkorra már kivált a Debreceni Gőztéglagyár igazgatóságából, valamint Frigyesi Jenőt és Poroszlay Lászlót. Tulajdonképpen csak ezen eseményeket követően indult meg az Alföldi Takarékpénztár, általunk már leírt — manőverezése, amelyeknek eredményeként végül is 1927-re a takarékpénztár kezébe került az üzem.

51 Az üzem kezdettől fogva a Vulkán Téglagyár nevet viselte, s csak 1918-tól emlegették részvénytársaságnak, (Vulkán Téglagyár Rt-nek). Majd később, 1927-től — utalva az újabb tulajdonosra — nevezték az Alföldi Takarékpénztár Téglagyárának. Alaptőkéje 1923-ban 5 millió korona volt (5 ezer db 1000 koronás). A „Vulkán Téglagyár Rt" a Kishegyesi úton (Bellegelő 462. sz.) a Debreceni-Vásártér vasútállomástól 3 km-re, a köves út mentén feküdt, mintegy 27 kat. holdon. Ebből az épületek és a raktárterületek 8 holdat foglaltak el. A gyárhoz két teljesen egyforma Hoffmann rendszerű, 16 kamrás, előmelegítő csatornákkal és harangokkal ellátott körkemence tartozott. A kamrák egyenként 8 ezer tégla befogadására voltak alkalmasak. Egy 193l-es felmérés szerint — évi 200 munkanapot figyelembe véve —, az itt alkalmazott kézi vetési formával 5 millió tégla előállítására volt képes a gyár. Ugyanez a felmérés megállapítja, hogy ha áttérnének a gépi erővel való vetésre — tekintetbe véve a két körkemencéből hetenként kihordható 2 x 70 000 db-os mennyiséget —, akkor az évi termelés 7 millióra emelkedhetne. Az üzem hajtóerejét ugyanebben az évben egy 60 lóerős félstabil gőzgép szolgáltatta.

52 A gyárnak ez a felszereltsége azonban csak fokozatosan alakult ki. A háborút követően, 1922-ben ugyanis a gépi berendezések között mindössze 2 db fél lóerős elektromotor van említve, amelyek a vízszolgáltatás megkönnyítése érdekében a kutakra voltak szerelve, mint víz47 HBmL XXVII. BFi 202. 11. és HBmL XI. ATI 201/a 2. és 201/a 3. 48 Uo. 49 HBmL XXVII. BFi 202. 11. és HBmL IV. B. Az I. fokú Közigazgatóság iratai 1406/g 128., valamint DKK az 1912-es évre 227. 50 MBi T. III. kötet 427. Közkereseti társaság=két vagy több tag olyan társulása, ahol a tagok közös cég alatt folytatják üzleti tevékenységüket, mégpedig korlátlan és egyetemleges felelősséggel. 51 HBmL XI. ATI 20l/e 3. és MBi T. V. kötet 134. 52 HBmL XI. ATI 201/a 3. 219