A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Szűcs Ernő: Téglagyártás Debrecenben a kapitalizmus korában

Debreceni Gőztéglagyár Rt néhány jellemző mérlegadata 1925. jan. 1. 1925. dec. 31. 1926. dec. 31. 1927. dec. 31. Felszerelések 5,64 5,64 5,64 5,64 Értékpapírok 31 000,— Adósok 14 696,68 25 280,32 79 365,30 Árukészlet 155 623,15 126 320,15 136 431,83 108 734,35 Veszteség — — — — Tőketartalék 150 336,— 150 336,— 150 836,— 150 836,— Tartalékalap — — — 8 000,— Nyugdíjalap 4 008,— 4 008,— 8 000,— 30 000,— Hitelezők 11 379,45 4 479,66 9 040,15 19 243,76 Váltó számla Nyereség 1 722,77 11 117,25 30 509,64 1934- dec. 31. 1935. dec. 31. 1936. dec. 31. 1937. dec. 31. Felszerelés 5,64 5,64 5,64 5,64 Értékpapír 31 000,— 31 000,— 31 000,— 31 000,— Adósok 18 531,85 12 544,61 27 894,16 34 633,18 Árukészlet 84 662,78 106 029,64 99 176,98 109 735,32 Veszteség 8 262,45* — — — Tőketartalék 150 836,— 150 836,— 150 836,— 150 836,— Tartalékalap — — — — Nyugdíjalap 15 000,— 8 000,— 8 000,— 8 000,— Hitelezők 51 771,09 69 064,58 79 001,84 95 762,35 Váltó számla — — — — Nyereség 627,10 289,55 623,83** 1 759,48* * = Áthozat az előző évről ** = Az előző évről áthozottal együtt ránként 8-8 ezres befogadó képességgel). Ezáltal Serleyék a debreceni téglagyártás kapacitásának több mint hatvan százalékának tulajdonosaivá lettek.

41 Érdemes néhány vonatkozásban vizsgálatunk tárgyává tenni a Debreceni Gőztéglagyár Rt 1925—1943 évek közötti mérleg adatait. Az 1925. január 1-i ún. pengőnyitó mérlegben a részvénytársaságnak 150 000,— P (ezer db 150,— P-s) részvénytőkét mutattak ki, amely ugyan az egész periódusban változatlan maradt, de az ugyanekkor létesített „tőketartalék" már több alkalommal változást szenvedett. Ez utóbbi rovaton belül 1938-tól fokozatos csökkentést hajtottak végre (150 836,—, 124 362,—, 94 108,17, 90 663,59), ami részben a beruházási hozzájárulás (győri program) befizetési kötelezettséggel (23 826,60) magyarázható. Lényegében ugyanezzel az okkal, s a háborús hangulat miatt bekövetkezett lehanyatlott forgalom eredményeként ebben az évben 250,— P-re zuhan vissza az eredetileg 31 000,— pengős értékpapír állomány is. Tehát a vállalat 1938-ban, amikor az egész periódus második legnagyobb veszteségét mutatta ki (32 013,30) még ezenfelül eddigi tartalékainak nagy részét is kénytelen leírni, ami korántsem magyarázható a mobilitásra való törekvéssel, hanem inkább a vállalat szorult helyzetét jelzi.

43 Ezt a megállapításunkat erősíti az is, hogy a gazdasági élet túl lassú vérkeringését tükröző 5—22 ezer pengős „hitelezők" számlája a világválság idején háromszorosra nőtt (65—75 ezer) és egy átmeneti csökkenés után (1934=51 ezer, 1935=69 ezer) szintén 1938-ban 41 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d 87. és HBmL XI. ATI 201/b. 3. 42 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d 87. és Debreceni Újság Hajdúföld 1936. márc. 17. 43 L. IX. sz. táblázat adatait! 216