A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Komoróczy György: Az állami ellenőrzés Debrecen önkormányzata felett 1779–1811. években
Ez a körülmény azonban nem zárta ki, hogy körültekintően igyekezzen számba venni a városi közigazgatás hiányosságait s intézkedjen azok orvoslása felől. 1803. májusban helyszíni szemlét tartott a Nagytemplom körüli telkek elhelyezkedésének megállapítására, a térség rendezésére, tárgyalt a ref. kollégium bővítéséről, a házak lebontásáról. Több levelére a szenátus nemlegesen válaszolt, például nem fogadta el a postamester polgárjogi kérelmét, sőt a királyi biztos támogató levelére úgy határozott, hogy „kérettetni fog, hogy ... a magisztrátust a maga jussaiban tartsa meg...", vagyis ne avatkozzék a polgárjogi kérelmek elintézésének módjába. Városépítészeti kérdésekben javaslatot terjesztett a felsőbb állami szervek elé s többek között a helytartótanács helyeselte azt az elképzelését, amely „mind a díszességre, mind pedig sok helyben való commoditásokra nézve" felvetődött az építkezések, a terek rendezése vonatkozásában. Intézkedéseinek végrehajtását — bizalom és minden jó kapcsolat ellenére — ellenőrizte és a szenátust a végzett munkáról beszámoltatta, mint ahogyan az 1803. szeptember 28-án megküldött írásbeli felhívásából is kiderül, amelyre a közgyűlés október 1-én tett jelentést. 54 A magyar kamara 1804. március 1-én a királyi biztos jelentésére támaszkodva megküldte Debrecennek a szabad királyi városok részére kiadott „Norma restaurationis" egy példányát, amely lényegében — kisebb módosításokkal — 1848-ig érvényben maradt. 55 Berzeviczy Pál az általános várospolitikai kérdésekkel kapcsolatban 29 napot foglalkozott Debrecen ügyeivel, míg kifejezetten a tűzvészek megelőzésére a magyar kamara 166 nap után járó napidíjat állapított meg részére 814 Ft összegben. Véglegesen 1805. szeptember 18-án vett búcsút „ékes és fontos levelében, commissionalis operatioinak véget vetvén". A közgyűlés szeptember 21-én köszönőlevelet írt hozzá, kiemelve „egész munkájának folyamatja alatt mutatott egyenességet, szeretetét és szelídséget. 56 " A királyi biztos kiemelkedő intézkedései között első helyet foglalt el a tűzrendészet szabályozása. A közgyűlés 1804. február 9-én tárgyalta a helytartótanács felhívását arról, hogy hajtsa végre a királyi biztos tűzvédelmi intézkedéseit, mert „oda fel (ti. a helytartótanácsnál) szembe tűnt, hogy a magistratus ezen fogyatkozásoknak elhárítására nem tett hathatós rendeléseket." A közgyűlés tagadja az intézkedések elmulasztását. 57 Valóban: a helytartótanács észrevételei indokolatlanoknak mutatkoztak, mert a városépítést, a tűzvédelmet jogszabályi úton biztosítani kívánták. Viszont maga a lakosság nem mindenkor tartotta be a szabályzatok előírásait. Г803. június 10-én például a közgyűlésen megtárgyalták a királyi biztos tűzvédelmi javaslatait, valamint több építkezési eljárásra vonatkozó indítványát. Többek között rendelkeztek egyes házak lebontása, a vágóhíd áthelyezése, több utca szabályozása, az ún. „közök" megszüntetése, stb. felől, összesen 38 pontban. 58 1803. szeptember 10-én a közgyűlés egy másik kérdéssel foglalkozott. Ez alkalommal felolvasták Berzeviczynek szeptember 9-én kelt rendelkezését arról, hogy „mivel némely idevaló, ház nélkül szűkölködő lakosok" az udvari kamarától „a város kerítésén kívül házhelyek" kiutalását kérték, a királyi biztos a Forgách-féle utasítások végrehajtásáról kért tájékoztatást. A közgyűlés határozata alapján felkérték a királyi biztost, hogy gátolja meg a „suburbium szaporodását," egyben kötelezze a külsősori lakosokat a rend fenntartására. 59 Debrecenbe az elkövetkező évek tisztújítása során nem küldtek királyi biztosokat, egészen 1811-ig, amikor a hajdúkerület élén már 1809. április 9. óta álló Ibrányi Farkas hasonló megbízatással került Debrecen fölé. De a Berzeviczy által elrendelt intézkedések végrehajtása továbbra is folyamatban volt; többek között az 1808. október 28-án tartott közgyűlés az általa javasolt helykiosztások fölött döntött, amikor „a régi Kardos-ház helyén ... a vásárbíró bolt, a mészárszékek és egyéb áruló színek" bérbeadásáról döntöttek. 54. Uo. 1803. máj. 27 és köv. napokon 64—85., 1803. okt. 1-én 143—144. 55. Uo. IV. A. 1011/d. 6. ftsz. 5/1804. márc. 1. 56. Uo. 14/1804. szept. 5. és 11/1805. máj. 29. Közgy. jkv. 1805. szept. 21-én 100. 57. Uo. Közgy. jkv. 1804. febr. 9-én 34—35. 58. Uo. 1803. jún. 10-én 85—93. és szept. 27-én 142. Ezekre vonatkoznak még Közgy. jkv. 1803. nov. 19-én 168, 1804. febr. 8. és köv. napokon 32—80., 1805. jan. 5-én 1—2., febr. 8-án, 23-án 24 stb. old. Lásd még Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete (Debrecen, 1972) 106. 59. HBmL. Közgy. jkv. 1803. szept. 10-én 127—128. 173
