A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között

ben a dézsmát. Az eddigiek során jelentéktelen népességgel 25—35 családdal rendelkező Hegyesen a családok száma megközelíti a jelentős népességnek számító 100 családfőt. Ebesen a XVI. század végén alig lakott egy-két család, sokszor a határt debreceniek szántották, 1605-ben 84 lakója adózik. Nádudvar most is tartja vezető szerepét, mert közel 150 adózója van. A másik három jelentősebb népességű helység Püspökladány, Újváros, Szoboszló előző népességük felével alig rendelkezik. Az ezután következő évekből a népességszám megállapítására alkalmas dézsmajegyzék nincs. 1608-ban ugyan beszedték a dézsmát a nádudvari járásban, de Miskolci Nagy András hajdúkapitány, aki időközben Bajom várának kapitánya és az uradalom birtokosa lett, a sárréti falvakba, a bajomi vár tartozékaiba nem engedte be a Szabolcs megyei dézsmásokat.

15 A népesség alakulásában az igen zavaros és háborúsággal teljes évtizedben, a XVII. század első évtizedében lényeges emelkedés amúgy sem mutatkozhatott. A következő megdézsmált négy helységben a következő volt a családfők száma: Ebesen: 30 jobbágyháztartás természetben, 2 család pénzben fizette a tizedet. Hegyes: 35 jobbágyháztartás természetben fizette a gabonatizedet. Köteles-en 16 jobbágy adózott. Újváros — mely egyik legnépesebb hely volt a járásban — ekkor 12 természetben gabonával adózó jobbágy háztartással és egy zsellérrel rendelkezett. Az 1608. évi dézsmajegyzék tükrében tehát a járás jobbágycsaládjainak a száma összesen mindössze 95 volt. Természetesen azokban a falvakban is éltek, melyek nem kerültek bele a dézsmajegyzékbe. Bajom, Udvari, Szerep, Nagyrábé, Rétszentmiklós, Mezőszentmiklós, Szovát, Tetétlen helységekbe nem engedték be a dézsmásokat. Ladányban Bódy Mátyás és Tóth András hajdúvitézek dézsmáltak. Torda, Kisrábé és Báránd dézsmáját Németi György vitte el. Sápon és Földesen kurialista nemesek laktak. Szoboszlót Szilassy János és több más hajdúvitéz dézsmálta, Nádudvar dézsmáját pedig Dombay Mihály vette meg 60 forintért.

16 A következő 1609. esztendőben is nagyjából hasonló volt a helyzet a dézsma beszedésének körülményeire nézve. A Szabolcs megyei dézsmások által megdézsmált néhány helységben azonban a népesség számszerű emelkedését figyelhetjük meg. Ebesen ugyanannyian laknak, mint az előző évben, Hegyesen 35-ről 57-re növekedett a gabonatermelők száma. Kötelesen is több mint kétszer annyian termeltek, mert 35 adózót írtak össze. Újvároson az 1608. évi 12 főről 20 főre szaporodott a jobbágyháztartások száma. A XVII. század második évtizedében sem történt lényegesebb változás. 1612-ben a nádudvari járás közel 30 helységéből mindössze 8 helységet írhattak össze a Szabolcs megyei dézsmások. A többieket különböző címen a zsákai, a bajomi és főleg a váradi várhoz adóztatták. A megdézsmált helységek között legnépesebb Újváros 112 adózó családdal, majd Nádudvar 56 családdal, Hegyes 49 családdal megelőzte Szoboszlót, ahol csak 46-an adóztak. Kötelesen 21, Udvariban 23, Ebesen 16, Mezőszentmiklóson 5 családfő neve szerepelt a dézsmajegyzékben.

17 A XVII. század következő évtizedéről egyáltalán nincs használható adatunk, a dézsmajegyzékek között a népességszám megállapítására. Egyrészt azért, mert a dézsmálás igen esetlegessé vált, másrészt pedig azért, mert elkezdődött a nádudvari járás dézsmájának az árendába való adása, és így nem állanak rendelkezésünkre a dézsma beszedéséről készített jegyzékek. 1609-ben újra teljesnek látszik a dézsmajegyzék, illetve ha nem is dézsmáltak minden helységben, de megjegyzéseket tettek a járás majdnem minden helységére. Az ez évi gabonadézsmajegyzék alapján a következőket állapíthatjuk meg: Tordán 10, Rétszentmiklóson 14, Kisrábén 16, Bajomban 11, Nagyrábén 19, Püspökladányban 55, Udvariban 33, Szerepen 11, Szoboszlón 37, Ohaton 6 háztartás termelt gabonát. Szováton 40, Tetétlenen 23, Csegén 29, Hegyesen 9, Ebesen 19 adózó jobbágy gazdálkodott. Hort, Kába, Egyek, Mezőszentmiklós, Angyalháza, Köteles, Sziget, Zám olyan helyzetben voltak, hogy semmi dézsmát nem adhattak. Nádudvart és Újvárost Székely Péter dézsmálta.

18 Az 1635. évben rendelkezésünkre áll mind a gabona, mind a bárány dézsmajegyzék. így képet nyerhetünk a XVII. század negyedik évtizedének közepén a járás népességi helyzetéről. 15 U.o. Dobozszám: 9792. 1608. év. 16 U.o. dobozszám: 9793. 1608—1610. év. 17 U. o. dobozszám: 9793. 1612. év. 18 U. o. dobozszám: 9793. 1619. év. 123