A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

1908-ban, a kudarcok ellenére is, nagy reményekkel pályázta meg a debreceni Kossuthemlékmű tervet. Hiszen az országban több helyen és Amerikában is állt Kossuth-szobra. Újralobbant reményét lehűtötte a döntés, még tovább sem jutott a szűkebbkörű pályázatra, nemhogy nyert volna. Visszahúzódóvá, szárnyszegetté vált, s több mint húsz évig, 1929-ben bekövetkezett haláláig alig dolgozott, 1910-ben készítette el Széphalomra Kazinczy Lajos mellszobrát,

44 1911-ben Kismarjára Bocskai István büsztjét. Debrecenben kismesterként, épületszobrászként dolgozott, kisebb magánmegbízatásokat vállalt. Az ő műve a Hatvan u. 25. és Mester u. 25. sz. alatti ház szecessziós, napraforgó virágos és figurális dísze. Fia, Tóth Árpád, így ír róla Ady Endrének, az apa egykori barátjának:

45 „De lásd, ős Debrecenben él, s kora-ősz már, s roskadt, Egy szobrász, kit szerettél, s ki nagyokat akart ott, És akit meg se láttak, bár választott magyar volt, S ki est ve, szomorúan most nagyokat borozgat, Az ő fia vagyok, az ő vére és teste".

46 SOMOGYI SÁNDOR (1881—1960) Tóth András hírét a fiatal Somogyi Sándor homályosította el a századeleji Debrecenben, Bár nem e város szülötte, de Debrecen befogadta és életének itt eltöltött másfél évtizedét sikerekben gazdaggá tette. A szabolcsi származású ifjút dr. Jósa András fedezte fel és taníttatta.

47 A budapesti iparművészeti iskolán Mátrai Lajos tanítványa volt. Első debreceni jelentkezése a gyönyörű, ma is látható Sesztina-síremlék. Ennek monumentalitása nemcsak és nem elsősorban méretében rejlik, hanem a gyász belülről jövő, elementáris kifejezésében. Ezt az 1905-ben alkotott művét követte a Diószegi—Fazekas emlék 1907-ben (3. kép). A fiatal Medgyessy Ferenc és Dávid Endre

4s előtt nyerte meg a Csokonai Kör pályázatát. Ma már erősen rongálódott sóskúti mészkő szobra bizonyítja, hogy méltán aratott sikert: a három jelképes alak nagyvonalú fogalmazása mellett a dús növényzet (virágok, páfrányok) megjelenítése részletgazdag, mesteri faragó készségre valló. Az érett szecessziónak éppolyan remeke ez, mint síremlékei, díszkútjai. Somogyi termékeny művész volt, készített érmeket, kisplasztikákat, amelyek töredéke a Városi Múzeumba került.

49 dr. Fráter Imre kertjébe díszkutat tervezett, felhasználva főiskolai diplomamunkáját.

50 1910-ben a Debreceni Első Takarékpénztár ösztöndíjával Párizsban, Münchenben jár.

51 Ennek viszonzásaként készíti el a Piac utca—Kossuth utca sarkán levő eklektikus palota díszeit: nagyméretű aktszobrait és népies jeleneteit. Közben több művét helyezték el vidéken: Hajdúszoboszlón Gönczy Pál szobrát,

52 44 Ism. és repr. VU. 1911. évf. 26. sz. 526. 45 Ady Endre, mint fiatal debreceni újságíró, gyakran megfordult Tóth András műtermében 1898—• 99-ben. Meleg hangon méltatja évek múlva pl. a nagyszalontai Kossuth-szobrot is (ld. említett cikkét) Tóth Árpád így utal a debreceni évekre, saját gyerekkorára: „Ki egykor, úgy beszélik, ült a térdeiden, s látta fénylő szeme húsz évesnek az orcád". 46 Az „Ady Endréhez" с vers hozzáférhető pl. az 1971-es Tóth Árpád összes versei kötet 48. 47 Született Gyulaházán 1881. május 16-án. Jósa Andráshoz fűződő kapcsolatát érinti Jósa Jolán: Jósa András és elődei (Miskolc, 1934) 158—159.1. Somogyi nem kért tiszteletdíjat Jósa szobráért. 48 Dávid Endre (1883—1918) rövid életét, működését ism. Zoltai Lajos nekrológja (DKK. 1919. 88—89.). 49 Jelenleg Mácsay Sándor emlékplakettje és az egyetem alapítását idéző plakettje van a Déri Múzeum tulajdonában. 50 Falikút tervével második díjat nyert a főiskolai kiállításon. Reprodukciója szerepel a Magyar Iparművészet 1903. évf. 69. 51 Említi: DKK. 1912. évf. 140—147. és 143., amely az új palotáról szól. 52 Az avatásról tudósít Független Hajdúság, 1910. szept. 10. 375