A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

A Református Kollégium udvari árkádsorán két domborműves emléktáblája látható: Szikszai György reformátor és Kerekes Ferenc matematikus portréja. Különösen finom az utóbbi arckép, amelynek mintázásánál a puha, finom vonások ellenére is karakterességet tudott érvényesíteni. NÉMETHY LÁSZLÓ (1880—1963) Némethy indulása nem volt szabályszerű. Kereskedelmi érettségi után banktisztviselő lett, de minden álma a szobrászkodás volt. A fronton megrokkant, s itthon a katonaotthonban kapott műtermet. 1917-ben a „Mandolinozó baka", „Határvédelem" stb. szobraival szerepelt az Ernst Múzeum csoportkiállításán. Ezt követően Stróbl Alajosnál és Beszédes Lászlónál tanult Budapesten. A két világháború között "szellemi szükségmunkában"

88 dolgozott Debrecenben. Keserű, visszahúzódó természete miatt nem számíthatott igazán nagy, reprezentatív megrendelésekre. A húszas években restaurálta a debreceni színház megrongálódott homlokzati szobrait, majd a Déri Múzeum kiállításaihoz készített kisplasztikákat, installációs kellékeket. 1923-ban két hősi emléktáblát készített, egyiket a Péterfia laktanya, másikat a Kereskedelmi Iskola részére. Haldokló férfiaktokat megjelenítő domborművein őszinte gyászt érzékeltet. Ma is látható az utóbbi műve (a Megyei Könyvtár lépcsőházában), amelyet Titonelli Miklós faragott márványba. 1923-ban megpályázta a hortobágyi Petőfi emléktábla munkáját, 1926-ban a berettyóújfalusi első világháborús hősi emlékmű és országzászló talapzat pályázatát. Mindkét kísérlete meddő volt. 1929-ben készítette el a pallagi —, 1936-ban a hajdúsámsoni első világháborús hősi emlékművet, mindkettőt bronzból. A kassai, kolozsvári és debreceni gazdasági akadémiák elesett hallgatóinak közös emlékművén fiatal férfit jelenít meg, aki könyvét félretéve kardot ragad. Egyszerű, nagyvonalú alkotása monumentális és robusztus. Hajdúsámsoni emlékműve

89 csoportkompozíció keretében jeleníti meg a harcba indulást és az itthon maradottak hősi helytállását. A legmagasabb talapzaton álló főalak fegyvert fogó, búcsút intő katona, akitől jobbra szántó öreg parasztfigura, balra csecsemőjét tartó anya áll. A lehetőségekhez és a kötöttségekhez képest jó és őszinte művet alkotott Némethy. Nagyvonalúan mintázott alakjait lendületes, mozgalmas kompozícióban fogta össze. Különösen szép az anya-gyermek együttese (9. kép). 1924-ben a debreceni Ady Asztaltársaság felkérésére készíti el Ady emléktábláját,

90 amelyet Németh Nándor áldozatkészségéből helyeztek el az Angol Királynő Bunda étterme falán. A versidézettel, Ady portréval ellátott tábla ma a Déri Múzeumban van. 1930-ban megnyerte a Köztemető elé kerülő szobor-pályázatot. 1932-ben fel is avatták háromalakos Krisztus kompozícióját. Mészkő szobra monumentális és egyben lírai. Nem vallásos szelleme az elsődleges, hanem mélyen emberi, együttérzést sugalló hangulata. Jelentős, érdekes alkotása a Köztemetőben levő, pucsitai kőből faragott Geréby család síremléke. 1934-ben szellemi szükségmunkában készítette el Toldi Miklós szobrának agyagmintáját, amely az új Stadion elé került volna. Kivitelezésére nem volt pénz, rövidesen tönkrement. Ezt követően magánmegrendeléseknek tett eleget, pl. a Simonyi úton levő Fényes villába készített medenceszobrokat. A felszabadulás után főként kisplasztikákat készített, utolsó jelentkezése az 1957-es debreceni román hősi emlékmű-pályázat volt. 87 A Műpártoló Egyesület tárlatán szereplő művet hevesen kritizálta Békés István. A vitáról tudósít Béber László cikke (H-b. Napló, 1970). 88 Művészetéről Béber László írt cikket „Szobortervezés szellemi szükségmunkában" címmel (H-b. Napló, 1971. dec. 5.). 89 A szoborról és az avatásról tudósít a „Debrecen" с lap 1936. június 23-i és július 3-i száma, Zivuska Andor cikkével. 90 Reprodukálva Kaplónyi i. m. 77. Kivitelező Titonelli Miklós volt. 386