A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Természettudomány - Dévai György: A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiai és nómenklatúrai revíziója
szintén nem a /. Ch. F. Fabricius által 1798-ban leírt ssp. coerulescens (Suppl. ent. syst., p. 285.), hanem a ssp. anceps, amelyet W. G. Schneider írt le 1845-ben (Verz. der von Dr. LOEW ges. Neur. etc., p. 111.). Megjegyezzük, hogy Schneider leírásának helyességét egyes szerzők vitatják (pl. Buchholz, К. F. 1963; Quentin, St. D. 1965), sőt a taxont sem tekintik az Orthetrum coerulescens alfajának. Ennek ellenére az a meggyőződésünk, hogy E. Schmidt (1961) és A. Bilek (1967) véleményére és vizsgálatainak eredményeire támaszkodva helyesen jártunk el a hazai Orthetrum coerulescens-ek alfaji hovatartozásának megítélése kérdésében. Végül néhány vitás és a vizsgálatok jelenlegi stádiumában még lezáratlan kérdésről szeretnék említést tenni. K. F. Buchholz 1963-ban megjelent, Macedonia szitakötő faunájáról írott dolgozatának gondos áttanulmányozása és az érintett fajok hazai példányainak tüzetes vizsgálata után komoly kétségeim támadtak arra vonatkozóan, hogy az Erythromma najas, és az E. viridulum, továbbá a Cordulegaster bidentatus és а С boltonii, sőt esetleg a Crocothemis servilia, a Sympetrum depressiusculum és a S. pedemontanum hazai alfajait helyesen ítéljük-e meg. Sajnos ezeket a kérdéseket Buchholz is „nyitva hagyta", magam pedig nem rendelkeztem a korszerű bélyeganalízisekhez és a matematikai-statisztikai elemzésekhez szükséges összehasonlító anyaggal 1 , s ezért sem a revíziót, sem az új alfajok leírásának felelősségteljes munkáját nem vállalhattam. III. 3. Az elmondottak figyelembevételével tekintsük át a magyarországi szitakötő fauna rendszertani beosztását. A nagyobb rendszertani egységeken (családokon, alcsaládokon) belül a nemek (genusok) sorrendjét F. C. Fräser (1957), К. F. Buchholz (1967) és Benedek P. (1965a, 1966a) munkái alapján állítottam össze, a származási és rokonsági viszonyok legújabb adatainak figyelembevételével. A nemeken belül a fajokat betűrendbe szedve tárgyalom. A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiai és nómenklatúrái revíziója ordo: subordo: superfamilia: família: subfamilia: genus: família: subfamilia: genus: subfamilia: genus: ODONATA ZYGOPTERA COENAGRIONOIDEA Platycnemididae Platycnemininae Platycnemis BURMEISTER, 1839 Platycnemis pennipes pennipes (PALLAS, 1771) Coenagrionidae Pseudagriinae Ceriagrion SÉLYS—LONGCHAMPS, 1876 Ceriagrion tenellum tenellum (VILLERS, 1789) (=Pyrrhosoma tenellum Devill.) Coenagrioninae Coenagrion KIRBY, 1890 Coenagrion hastulatum (CHARPENTIER, 1825) (—Agrion hastulatum Charp.) Coenagrion ornatum (SÉLYS—LONGCHAMPS, 1850) (=Agrion ornatum Selys) Coenagrion puella puella (LINNÉ, 1758) (== Agrion puella L.) Coenagrion pulchellum interruptum (CHARPENTIER, 1825) (=Agrion pulchellum Vanderl.) 1 A kérdéses fajokból a Természettudományi Múzeum Állattárának Odonata-gyüjteménye sem tartalmaz jelentősebb Nyugat-Európából, ill. a Balkán-félszigetről származó anyagot; külföldi partnerekkel történő cserét pedig többszöri kísérleteim ellenére sem sikerült megvalósítanom. 89
