A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Dévai György: A magyarországi szitakötő (Odonata) fauna taxonómiai és nómenklatúrai revíziója

1805)" kérdésben az E. Donovan által (Nat. hist. British. Ins., 1807, p. 97., Taf. 430.) adott nevet kell érvényesnek elfogadnunk, hiszen Latreille Aeschna annulatá-ja (Hist. Nat. Crust. Ins., 1805, p. 6.) az Aeshna annulata Fabricius, 1798 indiai Aeshnida-faj nevének homonimája, ezért az európai Cordulegaster első validnak tekinthető elnevezése a Libellula Boltonii Donovan, 1807. A „C. boltonii versus С. boltoni" kérdésben szintén Donovan leírása követendő, hiszen az International Comission of Zoological Nomenclature 1948-as, többek által (pl. Longfield, C. 1954, p. 146.) idézett döntése, mely a hímnemű tulajdonnevekből származó elnevezések szóvégi „i"-jének megkettőzését megszüntette, csak a jövő számára mérvadó, a korábbi leírásokat nem érinti, hiszen az a prioritás durva megsértése lenne. Más a helyzet a másik döntéssel kapcsolatban, amely a tulajdonnevekből származó fajnevek nagyon zavaró és a leírók által is igen változóan alkalmazott nagybetűs írásmódját szünteti meg. Az egységesség érdekében ez a javaslat mindenképpen követendő. Az elmondottak szellemében tehát a kérdéses faj neve helyesen: Cordulegaster boltonii {Donovan, 1807). II. 21. A „Cordulia aenea {Linné, 1758) versus С. aeneaturfosa Förster, 1902" és a vele szorosan összekapcsolódó „Somatochlora flavomaculata {van der Linden, 1825) versus S. aenea {Linné, 1758)" probléma csak az utóbbi évek bibliográfiai kutatásai nyomán vált ismertté. K. F. Buchholz 1967-ben (p. 234.) a következőket írja. A Cordulia aeneaturfosá-t mindeddig mint C. aeneá-t ismertük. A taxont Linné eredeti példánya tipizálja, amelyet azonban eddig általában Somatochlora flavomaculatának neveztek. Linné diagnózisa a Libellula aeneá-ra a következőképpen hangzik: „thorace aeneoviridi" (Syst. Nat., edit. X., 1758,

1., p. 544.). 1761-ben (Fauna Suecica etc., p. 373.) a leíráshoz még hozzáfűzte: „thorace viridi nitido lineis flavis", amely megjegyzés megfelel a Londonban található eredeti példány sárgán sávozott torának. Mindezek értelmében tehát eddig mindkét taxon téves néven szerepelt. Fräser 1949-ben a Cordulia aeneá-t C. linnaenea-nak nevezte (Handb. ident. British Ins., 1/10., Ódon., 1949), mivel azonban a korábbi szinonimákat elnézte, azok (C. aeneaturfosa Förster, 1902 és C. laubmanni Götz, 1923) az általa adott nevet préokkupálták. A Libellula aenea Linné, 1758 szinonimájaként természetesen a Somatochlora flavomaculata {van der Linden, 1825) és annak minden további elnevezése kiesik. Az érvényes nevek tehát: Cordulia aeneaturfosa Förster, 1902 {Förster, F.: Ueber palaearctische Libellen. Mitteil. Bad. Zool. Ver. Karlsruhe 15., p. 69—81.), illetve Somatochlora aenea {Linné, 1758). II. 22. Az „Epitheca Burmeister, 1839 versus Epitheca Charpentier, 1840" probléma hasonló a II. 4. és П. 8. pontokban tárgyaltakhoz. Burmeister (Handb. Ent. II/2., 1839, p. 845) ezt a genusnevet is Charpentier kéziratára való hivatkozással közölte, tekintve azonban, hogy munkája korábban jelent meg, őt kell tekintenünk a nem érvényes leírójának. II. 23. A Crocothemis erythraea {Brullé, 1832) néven ismert fajt Buchholz (1967) bibliográfiai kutatásai szerint D. Drury 1770-ben (Illustr. Nat. Hist.) már ismertette, így érvényes neve Crocothemis servilia {Drury, 1770). II. 24. A „Sympetrum danae {Sulzer, 1776) versus S. scoticum {Donovan, 1811)" problémáról Longfield-nék. (1954, p. 147—148.) az a véleménye, hogy /. H. Sulzer (Abg. Gesch. Ins. Linn. Syst., 1776, p. 169., Taf. 24., Fig. 3. — Libellula danae) leírásának és illusztrációjának bizonytalansága (feltehetően egy fiatal hímről van szó!) miatt jobb lett volna az általa adott nevet „nomen dubium"má nyilvánítani. Amikor azonban a Committee on Generic Nomeclature of the Royal Entomological Society of London egyik albizottságát felkérték a kérdés tisztázására, annak tagjai — mind a forrásmunkák, mind pedig a Sulzer gyűjtőhelyén (Vaud kanton, Lac de Joux völgy) előforduló és számításba jöhető fajok összehasonlító vizsgálata alapján — megállapították, hogy a Sulzer és a Donovan által leírt faj azonos, s így Sulzer már addig is használatban levő neve vált elfogadottá. II. 25. A „Sympetrum fonscolombei versus S. fonscolombii" probléma nagyon hasonlít a II. 20.-ban tárgyalt kérdéshez. Ottani megjegyzéseinkre történő hivatkozással —• Longfield (1954, p. 147.) véleményével ellentétben — Sélys—Longchamps eredeti leírását (Mon. Lib. Eur., 1840, p. 29., 49. és 208. — Libellula Fonscolombii) kell elfogadnunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy a fajt Boyer de Fonscolombe-ról nevezték el, s a név talán (a szóvégi „e" ugyanis néma!) a fent említett első változat szerint lenne helyesebb. A régebbi gyakorlatban viszont a fajok neve csak latin szóból volt képezhető, ezért a nem latin eredetű szavakat először latinosították, s a fajneveket ezekből képezték (ami esetünkben a következőket jelentette: Fonscolombe->Fonscolombius->- Fonscolombii). A prioritás törvénye értelmében tehát a valid név: Sympetrum fonscolombii Sélys—Longchamps, 1840, annak ellenére, hogy ezt az írásmódot tulajdonképpen ma még senki sem követi! II. 26. A nem (genus) feletti rendszertani kategóriák [alcsalád (subfamilia), család (família), családcsoport (superfamilia), alrend (subordo), rend (ordo)] auctorneveinek közreadásától több ok miatt eltekintettem. A kérdés rendkívül elhanyagolt, a legtöbb szerző ezeket a kategóriákat vagy leíró nélkül, vagy azok nevének egészen különböző rövidítéseivel és — St. D. Quentin—M. Beier (1968) munkája kivételével — a leírás évszámának következetes és pontos feltüntetése nélkül közli, így nem is meglepő, hogy csaknem mindenki mást tart az egyes kategóriák leírójának, különösen a legrégibb, legelfogadottabb és legegységesebben használt kategórianevek (pl. Lestidae, Aeshnidae, Gomphidae, Corduliidae, Libellulidae) esetében. Ez természetes is, hiszen az előbbi nevek többsége a múlt században született, s így ezek leíróinak munkáihoz lehet a legnehezebben „hozzáférni"! 87