A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Alpin-szubalpin köves, törmelékes réteken, de a síkon is előfordul. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán megtalálható. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 331. Poa molinerii Balb. Alpin-szubalpin réteken. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán megtalálható. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 332. Poa media Schur (P. ursina Velen.) Alpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Erdélyben mindenütt található. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 333. Poa laxa Hnke. Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken, főleg kristályos kőzetű talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra — M. Tátra: Kriván, Gerlachfalvi, Lomnici, Menguszfalvi csúcs, Furkota, Felkai völgy — A. Tátra: mindenütt található. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünókó — Kelemen hav.: Rachitis, Izvor — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Mundra — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 334. Poa tremula Schur (P. minor Gaud.) Alpin-szubalpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Karajman, Furnika, Omul—Királykő—Fogarasi hav.: Árpás — Szebeni hav.: Csindrel — Pareng: Pareng — Retyezát: Szlavej, Kusztura, Zenoga katlan. Erdélyi endemikus. 335. Poa nemoralis L. Alpin-szubalpin köves, törmelékes réteken. Eüalpi faj. A Kárpátok egész vonulatán közönséges. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 336. Poa pratensis L. var. retezatensis (Nyár.) Borza Alpin sziklás réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Retyezát: Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó. Erdélyi (Retyezát) endemikus. 337. Poa caesia Sm. (P. glauca Vahl.) Alpin mészköves réteken. Igazi havasi növény. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Kamenista, Koncista, Banikov — M. Tátra: Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Murán, Hlúpy, Predné Jatky, Skalné vráta. — Erdélyben nincs. Pireneusok, Alpok, Északi-Kárpátok, Balkán. 338. Poa psychrophila Boiss. et Heldr. Alpin-szubalpin sziklás réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Mundra, Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó. Erdélyi endemikus. 339. Poa deylii Chart, et Jir. (P. granatica Br.-Bl.) Alpin réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Omul — Fogarasi hav.: Szurul — Pareng: Mundra — Retyezát: Bukura katlan — Szarkó-Godján: Godján. Erdélyi endemikus. 340. Sesleria rigida Heuff. Alpin-szubalpin mészkősziklákon. Északi-Kárpátokban nincs. — Erdélyben mindenütt található. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 341. Sesleria coerulans Friv. ssp. bielzii Schur Alpin réteken mészkő törmelékeken. A Kárpátok keleti és déli vonulatán mindenütt található. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 342. Sesleria tatrae (Deg.) Deyl. Alpin-szubalpin köves réteken. M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Lomnici csúcs, Felkai völgy. — Erdélyben nincs. Észak-kárpáti endemikus. 66