A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Alpin-szubalpin mészköves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Bucsecs: Furnika, Omul — Szebeni hav.: Csindrel — Szarkó-Godján: Albele, Jorgován. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 298. Nigritella rubra (Wettst.) Rich. Alpin-szubalpin köves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Karajman — Királykő. Alpok, Déli-Kárpátok. 299. Chamorchis (Chamaeorchis) alpina (L.) Rich. Alpin regióban sziklás réteken. Párnát alkotó növény. Eüalpi faj. M. Tátra: Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Bujaci, Murán. — Bucsecs: Vf. cu Dor, Karajman — Királykő. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok. CYPERACEAE 300. Eriophorum scheuchzeri Hoppe (E. alpinum Baumg.) Alpin-szubalpin regióban nedves helyeken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Mlinica, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő, Lala tó — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Szebeni hav.: Frumósza, Csindrel — Sebes: Vf. lui Petru. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok. 301. Elyna myosuroides (Vili.) Fritsch Alpin regióban széljárta helyeken, savanyú talajon. Igazi havasi növény. Eüalpi faj. Bélai hav.: Zdiarska vidla. — Bucsecs: Ómul, Karajman — Fogarasi hav.: Negoj — Retyezát: Peleaga — Szarkó-Godján: Gugu. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok, Balkán. 302. Kobresia simpliciuscula (Wahlbg.) Mack. (К. caricina Willd.) Alpin köves réteken. Eüalpi faj. Bélai hav.: Predné Jatky, Bujaci.— Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Omul. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 303. Carex rupestris Bell. Alpin-szubalpin mészköves réteken. Eüalpi faj. M. Tátra: Gerlachfalvi csúcs, Furkota, Felkai völgy. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Omul, Kosztila — Szarkó-Godján: Albele, Boreszkó, Szarkó, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 304. Carex curvula Ali. Alpin-szubalpin regióban hóállott helyeken, főleg kristályos kőzetű talajon. Nagy területeket borít be. Eüalpi faj. M. Tátra: Felkai völgy — Bélai hav.: Zdiarska vidla. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Bulea katlan, Negoj — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Bukura, Kusztura, Szlavej, Peleaga — Szarkó-Godján: Gugu, Szarkó, Godján. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 305. Carex dacica Heuff. Alpin törmelékes réteken. Északi-Kárpátokban nincs. — Radnai hav.: Pietrosz (tengerszem) — Fogarasi hav.: Árpás, Bulea tó — Retyezát: Peleaga, Bukura tó. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 306. Carex atrata L. Alpin sziklás réteken, főleg meszes talajon. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Skalné vráta. — Radnai hav.: Pietrosz, Puzdrela, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszul, Rachitis — Bucsecs: Kosztila völgy — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj, Árpás — Szebeni hav.: Frumósza — Sebes: Surján — Pareng: Cárja — Retyezát: Szlavej, Peleaga, Bukura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Godján, Szarkó. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 307. Carex parviflora Host. (С, nigra Bell.) Alpin regióban hótálak szélén, sziklás réteken, rendszerint az északi oldalon. Igazi havasi növény. Eüalpi faj. 63