A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

280. Polygonum undulatum Murray (P. alpinum All.) Alpin régióban füves sziklahasadékokban. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban nincs. — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul, Bulea katlan — Szebeni hav.: Frumósza, Csindrel — Sebes: Surján, Vf. lui Petru — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Boreszkó, Jorgován. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. SALICACEAE 281. Salix retusa L. Alpin regióban hótálak szélén, mészkősziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav. Bystra, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Lomnici, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Nov^, Murán — A. Tátra: Chabanec, Lajstroch. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Omul, Cerbului völgy (2200 m) — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Retyezát: Kusztura — Szarkó-Godján: Szarkó, Godján. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 282. Salix hastata L. (S. lapponum L., S. arbuscula L.) Alpin-szubalpin sziklás, törmelékes réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra — M. Tátra: Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Predné Jatky. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Kosztila — Fogarasi hav.: Negoj, Szurul. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 283. Salix jacquini Host. (S. alpina Scop.) Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Bujaci. — Radnai hav.: Korongyis, Ünőkő — Fogarasi hav.: Árpás, Bulea katlan — Szarkó-Godján: Piule, Sztanulet. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok. 284. Salix reticulata L. Alpin regióban hótálak szélén, mészköves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván — Bélai hav.: Novy, Havran, Bujaci, Murán. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Karajman, Kosztila, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj, Szurul. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 285. Salix herbacea L. Alpin regióban hótálak szélén, kristályos kózetű talajon. A tundrával közös elem. Eüalpin faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Menguszfalvi, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Havran — A. Tátra: Gyömbér, Sopok. — Radnai hav.: Pietrosz, Korongyis, Ünőkő — Kelemen hav.: Pietroszid — Bucsecs: Karajman, Kosztila, Omul — Fogarasi hav.: Árpás, Negoj — Pareng: Mundra, Cárja, Coasta lui Rusu — Retyezát: Kusztura, Szlavej — Szarkó-Godján: Boreszkó, Szarkó, Godján. Arkt-Álp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. LILIACEAE 286. Allium victorialis L. Alpin-szubalpin köves réteken, de alászáll a síkra is. Jégkori reliktum. Eüalpi faj. A. Tátra: Sopok, Deres, Bory, Chabanec. — Radnai hav.: Korongyis — Kelemen hav.: Bistricioara, Izvor — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Mundra — Retyezát: Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Paltina. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok. 287. Allium ochroleucum W. et К. Alpin-szubalpin sziklás réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Banikov, Koncista, Bystra, Baranec — A. Tátra: Gyömbér, Chabanec. — Radnai hav.: Korongyis — Bucsecs: Furnika, Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Vistea Maré. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 288. Lloydia serotina (L.) Rchb. Alpin regióban nedves, árnyékos sziklákon, főleg kristályos kőzetű talajon. Igazi havasi növény. Eüalpi faj. 61