A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

kivont bankjegyek megszerzésére irányuló többszöri kísérlet. A Csoport tagjai ugyanakkor hathatós segítséget kapnak a Társulattól a megjelenő emlék veretek megszerzésére.

261 Kanabé Dezső javaslatára a Csoport 1927. márciusi összejövetelén határozza el Csoport gyűjtemény alapítását. Egy év múlva a gyűjtemény javára Kanabé 300 darab — gyűjteményéből kiselejtezett — pénzt adományoz. Hozzájárul a gyűjtemény fejlesztéséhez Biró Géza is 51 darabbal. Az adományok lepecsételve a pénztárba kerülnek, s bár még később a darab szám 483-mal nő, valamint Réthy Lászlót ábrázoló gipsz öntvénnyel, a Csoportnak soha nem lesz rendezett gyűjteménye.

262 Később szó sem esik az összeadott — értékkel alig bíró — anyagról. A csoportgyűjtemény — ha a tagok az elhatározást komolyan veszik és anyagilag támogatják — közgyűjtemény és maradandó alkotása lehetett volna. A kezdeményezése — helyes szakosítás mellett, ugyanis magába rejtette annak lehetőségét, hogy a Csoport tudományosan értékelhető anyagot állítson össze elsősorban az akkor még bőségesen fellelhető és nem is drága első világháborús numizmatikai emlékekből.

263 A gyűjtéshez szükséges gyakorlati ismeretek — így elsősorban a meghatározáshoz szükséges jártasság — megszerzésében a Társulat a könyvtár létrehozásán túl is állandó segítséget nyújtott, a megküldött darabok konkrét meghatározásával, a meghatározások ellenőrzésével — s különösen a kezdeti időben — az irodalomban való tájékozódás előmozdításával. A Csoport összejövetelein, csak nem minden esetben van érembemutatás, s a tagok szervezett formában tekintik meg egymás jelentősebb gyűjteményét, ami ugyan csak növeli az anyagismeretet.

264 Sajnálatos módon a Csoportnak két olyan tagja is akadt, akik a megszervezett szakismereteket bűncselekmények elkövetésére használta fel, vagyoni haszonszerzéstől motiváltan. 1941 januárjában robbant ki az első botrány, amikor a Debrecen című lap közölte, hogy Fülöp Tibor ellopta a Református Kollégiumban őrzött 2 nagyértékű kelyhet. Az egyik 1631-ben készült — a tedei eklézsiáé— a másik 1688-ban készült — „Újlaki és Serédi pohara". Fülöp a kelyheket lerajzolni kérte el dr. Varga Zsigmond könyvtár igazgatótól, majd másolatot készíttetett azokról. A másolatokat vissza vitte, az eredeti darabokat pedig megkísérelte eladni. Az eljárás során „gyűjtési szenvedélyével" védekezett. A bíróság Fülöp Tibort 3 hónapi szabadságvesztésre és 3 évi hivatalvesztésre ítélte.

265 A másik — országosan is hírt vert — botrány Acél Imre nevéhez fűződik, akit 1943ban több rendbeli csalás és csalás kísérlete miatt helyeztek vád alá. A vádbeli tényállás szerint Acél aranyból általa készített barbárt pénzt kísérelt meg valódiként eladni Papp Lajosnak 1500 és Agárdy Dezsőnek 750 pengőért. Azt Acél Imre se tagadta, hogy ezüstből készített — saját maga által öntött — barbár hamisítványokat korábban forgalmazott, az arany pénzek készítését tagadta. Az ügyben gyanúsították még Fülöp Tibort — aki jelen volt az ezüst hamisítványok készítésénél — és Acél segédjét Kiss Gézát, aki gazdájára terhelőén vallott. 260 I. 61. 1926. nov. 13-án közli Zimmermann, hogy a Bank régi bankjegykészletét elégette, a beváltásból bekerülőket pedig nem lehet kiadni. Vö. még: III. 23, III. 120, Zimmermann közli, hogy nem vitatkozik a Bankkal álláspontjuk helyessége felől, „mert sokkal fontosabb számomra, hogy a NB-től két-három évenként néhányezer pengő segélyt nyerjek a Társulat számára". 261 IV. 22, 23, 58, 33, 102, 108, 155, 84, V 98/b. 116.123/b, 124, 135. 262 IV. 1—2jkv. IV. 3. 263 I. 87—88 jkv. II. 17 jkv. 1928. márc. 21.; II. 86; II. 89. III. 9. és III. 118 1932. okt. 12, II. A kiselejtezett anyag aligha lehetett egy kollektív gyűjtemény alapja. 264 Vö: II. 1., II. 107. II. 148, III. 2. III. 107/b, III. 114/b, III. 131, III. 146, IV. 3, IV. 218, IV 244, IV. 245, IV 311. V 4, V 6., Vö: IV, 1000. I. 52—53 jkv. II. 53 II. 69 a jegyzőkönyvek ritkán tüntetik fel, hogy milyen érmek kerültek bemutatásra, pl.: III. 92 hibás érmek, III. 141 Győri Lajos 43 db aranypénze, III. 145 100 kínai pénz, III. 149 tetradrachmák, IV. 98 I. Anastasius solidusa. IV. 101 lübecki tallérok. I. 95 jkv. és I. 99—100 jkv. 1926. jún. 8-án Nagy József lakásán tekintik meg gyűjteményét. III. 27—28 jkv. és III. 53 jkv. H. Fekete Péter meghívására a Csoport Hajdúböszörménybe utazik gyűjteményének megtekintésére, a résztvevőkről nincs névsor felfektetve. 265 A Debrecen 1941. jan. 23. száma. Az ügy a törvényszéken B. 328/1941. szám alatt volt folyamatban — előbb tagadta, hogy el akarta adni a lopott tárgyakat, majd beismeri azzal, hogy szemlélésük állandó bűntudatot ébresztett benne (Nagyházy János közlése). 558