A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)
Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Csoport nagyon jó, értékes könyvanyagot gyűjtött össze. Hasznosítása azonban — figyelemmel a Csoport ismertetett elméleti jellegű és ismeretterjesztő tevékenységére, megközelítően sem érte el a kiváló tartalmú könyvtár potenciális lehetőségeit. A Csoport működésének legnagyobb részét a gyűjtés tölti ki. Sajnos a gyűjtői tevékenység — ide értve az ehhez szükséges gyakorlati ismeretek megszerzését is — az összejövetelek jegyzőkönyveiben legtöbb esetben csak summásan nyer rögzítést akként, hogy „numizmatikai szakbeszélgetés", érem bemutatás, eladás, vagy csere történt. Ez szűkszavú tájékoztatás mellett közvetett módon — elsősorban az 1928-as kiállításon felsorakoztatott anyag — ismerhetjük csak meg többé-kevésbé a Csoport tagjainak gyűjtő munkáját, amely több irányban mutat. Az 1928-as kiállítási anyag jellege arra utal, hogy az — akár Kanabé Dezső által kiállított Árpád és vegyesházi pénzekre, vagy a Lipót sorozatra, akár Győri Lajos antikdarabjaira gondolunk — a háború alatt széthullott átfogó jellegű gyűjtemények részét képezte. A gyűjtés egyik iránya e gyűjtemény roncsok átcsoportosításával kisebb, de meghatározott szakirányú gyűjtemények kialakítása. A legeredményesebb e cél elérése érdekében Kanabé Dezső, aki a Lipót pénzek témájában állított össze speciális gyűjteményt. Sajnos az anyag megkezdett feldolgozásában halála megakadályozta. 248 E gyűjtési irány természetszerűen igényelte a hiányzó darabok megszerzését, ami egyrészt az anyagnak a tagok közti fruktuációjával — adásvétel, csere — másrészt az éremkereskedők 249 segítségével volt megoldható. Jelentős segítséget kap a Csoport e téren is a Társulattól. így Szentgály Károly 1926-ban küld nagyobb anyagot megvásárlásra, 1927-ben a Társulat „két nagyobb tétel" anyagot küld eladásra. Figyelmet érdemel a Zimmermann Lajos által megvett s részben tovább adott gróf Somssich János féle gyűjteményből származó anyag, amelynek kapcsán bepillanthatunk az egykori numizmatikai árfolyamokba is. 250 Eredménytelen marad viszont Kanabé Dezső kezdeményezése a Déri Múzeumban létesítendő cserekapcsolat tárgyában. 251 A háborús események nem kedveznek a numizmatikai anyag vásárlásának. Az arany pénzek forgalma jórészt korlátozás alá esik. 252 A háború után meginduló cserelehetőségek terén — a magán kereskedések megszűnnek — új lehetőségként jelentkeznek az 1948-ban meginduló Társulati árverések, amelyek az új árviszonyok arányait is kialakítják. 253 A magángyűjtemények kialakításának másik forrása volt a leletek áruba bocsátása. Ez — a ma már jogszabály által is tiltott forma — annak idején igen keresett módja a gyűjtemények gyarapításának. A Cso248 A Déri Múzeum I. sz. leltárkönyve 1952. 139—159. számok alatt. 249 Kanabé Dezső egyébként Kémerynek 1940. dec. 11-én (IV. 255) kifejti, hogy őt csak a Lipót anyag érdekli, többek között egy tizes arany után érdeklődik. Utaltunk már készülő Lipót monográfiájára, amelyet még 1949-ben sem fejezett be. (MNT. IV. 1949. szept. 20. jkv.) 1952-ben a kéziratnak nyoma veszett. 250 PL: Cserekapcsolat Tolnai Márton soproni (III. 108. 171.) gyűjtővel, Nagy Zoltánnal (I. 104) Kovács Ottó miskolci színész erdélyi tallérokat keres Ferdinánd és Lipót tallérokért. (V. 112/b, V. 123) Soltész Károly berettyóújfalui lakos 53 db római dénárt ajánl cserére (MNT. 1949. V. 3. jkv.) A már említett éremkereskedőkön kívül ajánlatot küld Lakos János 1946-ban (V. 84/b.) s Kanabé még egy német éremkereskedővel való kapcsolatot említ (III. 36) 1930-ban. 251 I. 43—44, 45, 46, 47—48 az anyag pontos leírása nem ismeretes. I. 83. IV. 106. 1937. dec. 7-i levél mellékleteként 250 db pénz leírása részletes árajánlattal. Néhány az árajánlatból: II. Ulászló tallér CNH. II. 296. A. 32,1 g 400 P., I. Ferdinánd tallér К—В sasos 1555 15 P, angyalos 1553 60 P. 1/2 tallér 1555 26 P. Miksa tallér К—В 1624. 20 P, N— В 13 P, II. Mátyás tallér К—В 1609. 15 P, 1611 10 P, 1/4 tallér К—В 1620 20 P, III. Ferdinánd tallér К—В 1643 7 P, I. Lipót tallér tizes arany vereté N— В 400 P. III. Ferdinánd ötszörös tallér К— В 1651 400 P, Lipót tallér К—В 1690 5 P. Mária Terézia tallér К—В 1741 4 P, 1890 levantei típus 20 P, Ferenc József 5 korona К—В 1906 30 P, II. Rákóczi Ferenc К—В ezüst forint 1905 5 P, ezüst poltura N— В 3 p. stb. 252 I. 52—53 és I. 56 Zoltai közli, hogy „jelenleg nincs csere lehetőség". Később sem lett. 253 IV. 230, V. 80/b. 556
