A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

meg azt a mértéket, amelyet a gyűjtők keresnek. A két oldal stílus dolgában sehogy sem egyeztethető össze és egész indokolatlan, hogy miért verték ki rajta az 1706-os évet, amely semmiféle vonatkozásban sincs a kiállítással és az idei évvel" ... „Nem akar gyámkodás lenni a mi részünkről, midőn felvetjük a gondolatot, hogy a jövőben méltóztassék talán a mi tanácsunkat is meghallgatni ilyenesetben" ... A levél további részében Teles Ede vagy Berán Lajos éremművészeket ajánlja.

178 A Csoport azonban ezután sokáig nem gondol újabb érem készítésére.

179 Magánmegrendelésre készült el a Kémery Mikó Gyulát és nejét ábrázoló érem — Debreceni Tivadar alkotása, — amelyből egy példányt Kémery megküld a Társulat részére is.

180 A látványos közönség sikert nem hozott, s nagy anyagi ráfizetéssel zárult kiállítás elvette a Csoport kedvét — s bár többször gondoltak még kiállítás rendezésére — újabb megnyitóra nem került sor.

181 Véleményünk szerint, szerényebb külsőségek között — a tárlók rendelkezésre állnak — hasznosan szolgálta volna a numizmatikai ismeretterjesztést, ha a Csoport ingyenes, bemutatókkal egybekötött előadások rendezésével kísérletezik elsősorban a diákok körében. A Csoport elméleti jellegű tevékenységéről szólva kell megemlékeznünk H. Fekete Péternek, részben a Csoport tagjaként, részben a Csoportból történő kilépése után folytatott szakirodalmi tevékenységét. E munkásságát a szerző azonban elsődlegesen nem mint a Csoport tagja végezte és azok nem is kerültek ismertetésre az összejöveteleken.

182 A Csoporttól tudományos feldolgozás céljára Jeszenszky Géza kért két esetben adatokat. Éles Géza — akkor diósgyőri gyógyszerész — valamint Hollán Andor — MÁV intéző — a debreceni szükségpénzek tárgyában érdeklődik.

183 A Csoport szakkönyvtára részben a tagok önképzése, részben az éremmeghatározások segítése céljából jött létre. Az éremgyűjtők számára a meghatározásokat segítő kézikönyvek nélkülözhetetlenek, de igen drágák voltak — így egyénenként nem tudták megvenni azokat, míg a Csoportnak lehetősége nyílott a nagyobb arányú vásárlásra. A szakkönyvtár létesítésének igénye már az alakulás kezdeti szakaszában felmerült. A tervezet a Csoport céljainak ismertetése során kiemelten foglalkozik a szakkönyvtár létesítésével, létrehozásának anyagi alapját és módját is felvázolva: „A Debreceni Csoport egy szakkönyvtárat létesítene, amelyet a Numizmatikai Társulat minden eddig megjelent s ezután megjelenő kiadványával támogatna. Ezenkívül az 50% pótdíjból különféle szakkönyveket szerezne be, amelyek a Csoport hivatalos órái alatt a tagok 178 II. 46. Zimmermann 1928. ápr. 21-i levele. 179 MNT. IV. A Csoport Nagyházy János kezdeményezésére elhatározza, 1949. febr-ban, hogy fennállásának 25. évfordulójára érmet készíttet és kikérik Huszár Lajos véleményét. Áprilisban tárgyalnak arról, hogy költségkímélés okából közös érmet készíttetnek az MNT-gal, ezt Huszár Lajos elveti, mert a MNT évfordulója nem esik egybe a Csoportéval. A Csoport tárgyal Reményi József éremművésszel és Ludvig József éremverővel. A terv a Csoport megszűnése miatt nem valósul meg. 180 IV. 221. A Déri Múzeumban őrzött példány a művész ajándéka. A Csoport megkísérli a Kereskedő Társulat érmét értékesíteni, de ezt „művésztelennek" találták. (II. 60.) 181 II. 114—115. Rickl Antal, Kanabé Dezső és Kémery Mikó Gyula vizsgálja a lehetőséget 1929. márc-ban az országos dalosverseny rendezvényeként. III. 44. 1930. dec. 10. Kémeri bejelenti, hogy az idegenforgalmi iroda 1931-ben pünkösdi hetet tervez, akkor lehetne a II. kiállítást megrendezni. Zimmermann fél, hogy ez „érdektelenségbe fullad", és anyagi terheket jelent. (III 55.) 1933. okt. 11-én Csapó László a bélyeggyűjjőkkel javasol közös kiállítást, szerinte ez 100 P kiadás és 60 P bevétellel járna (III. 161., III. 164.) — mindkét esetben elmarad a megvalósítás. Csoport fennállásának 10. évfordulójára kívánnak kiállítást rendezni (III. 187—188. 191. IV. 9—10., IV. 31.) a Déri Múzeumba, bizonytalan időre elhalasztják, majd végképp elmarad. 182 Vö. NK. L. 11.— 111. (1953—54) 34—61. tárgymutató. 183 II. 7—8 jkv. 1928. jan. 6-i levelében (II. 2.) lelőhelyes CNH. 98—103 darabok után érdeklődik, a tagok birtokában 34 ilyen pénz van 5 db-nak ismerik a lelőhelyét is. I. 86., II. 71—72. Hajdúhadház 1898-as sárgaréz címerét kéri, az ügyet H. Fekete Péter kapja meg intézésre. IV. 301. Éles Géza szerint Kontsek Gézának 25 filléres szükségpénze is volt. Kémery közli, hogy ez téves. (IV. 305.) és IV. 212. jkv. 35* 547