A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Muzeológia - Kahler Frigyes–Héthy Zoltán: A Magyar Numizmatikai Társulat Debreceni Csoportjának története (1925–1950)

időpontban újabb kiállítás rendezésre akarják felhasználni. A szekrények az idők folyamán elvesztek.

128 A tartozás megfizetését végül a hitelező — Rick Antal — elengedi oly módon, hogy követelését a Csoportra ruházza át.

129 Csak megjegyezzük, hogy a debreceni első régi pénz kiállítás egykor eladhatatlan érmeinek ezüst példánya 1972-ben 1000, a bronz 200 Ft-ért cserélt gazdát. 13

° A Csoport vagyonát képező könyvtárról részletesen szólunk. E helyen csak megemlítjük, hogy a könyvtár értéke — béke pengőt véve alapul — 1945-ben 845 pengő s a megszűnéskor — az idő közben történő gyarapodásra figyelemmel — 896 Ft.

131 A forintra történő átszámítás egyébként helytelen, mert azt a pengőhöz 1: 1 arányban viszonyították. A Csoport vagyonkezelését a Városi Számvevőség rendszeresen ellenőrzi. Kisebb szabálytalanságon kívül — a zárszámadásban summásan tüntetik fel az apró kiadásokat — mindent „rendben lévőnek" talál.

132 A Csoport úgynevezett külső kapcsolatai közül a legfontosabb az anyaegyesülettel — a Magyar Numizmatikai Társulattal — való kapcsolata. Ez a kapcsolat azonban szinte teljesen nélkülözi a közvetlen, személyes érintkezést és csaknem kizárólag az írásbeliségre korlátozódik, amit a Társulat részéről Zimmermann Lajos — később Huszár Lajos — a Csoport részéről Kémery Mikó Gyula bonyolít le. Annak ellenére, hogy a levélváltások igen gyakoriak, ez mégsem elégséges minden esetben és többször vezet nézeteltérésre, sértődöttségre.

133 A Csoport a Társulat rendezvényeire rendszeresen kap meghívót, azonban a legritkább esetben jelenik meg Budapesten a Csoport valamelyik tagja.

134 Az állandó levelezési kapcsolaton túl a Csoport évente rendszeresen hivatalos beszámolót küld a Társulat közgyűlésének, amelyben a taglétszámot, az évi tevékenységet, s az anyagi helyzetet jelentik. A közgyűlés a beszámolókat minden esetben tudomásul vette, a tisztikarnak a felmentést évről évre megadta, az új tisztikart pedig hivatalában megerősítette. E mellett a Csoport vezetésében aktívan részt vevőknek évenként elismerését fejezte ki. A Csoport munkájáról a Numizmatikai Köz128 IV. 156., 160., 162., 1938 okt.-ben kezdik keresni a szekrényt, eredménytelenül IV. 214., 216. 129 III. 66. jkv. 1931. febr. 11. 5. pont és III. 10. 130 Vö. Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete 1972. okt. 22-i árverési jegyzék 258. tétel. 131 V. 66. és V. 149. A Csoport megszűnése után a könyvtárat a Déri Múzeum letétként kezeli (MNT. IV. Kémerynek Huszár Lajoshoz írt 1950. jan. 2-án kelt levele.) 132 Az első ellenőrzés 1928. okt. 9-én (III. 42.) és a 3769/1928. sz. határozattal lett elrendelve. Vö. még: II. 75—76. jkv. III. 152., III. 154., III. 89/b és 18 867/1938 ein. sz. polgármesteri határozat. (IV. 136.) 133 A sértődöttség abból keletkezik, hogy nem jelenik meg senki a MNT részéről az 1928-as kiállításon, noha Zimmermann Boschán Károly látogatását említi (II. 21. 1928. febr. 27. II. 16. márc. 16-i levél.) A kiállítás idejéről Zimmermannt március 14-én értesítik (II. 11., II. 14.) ennek ellenére azzal magyarázkodik, hogy az időpontot nem ismerte. A Déri Múzeum megnyitását jelölte meg a debreceni látogatás időpontjának, ahová 25—30 ember eljön (II. 60.). Erre az eseményre MNT nem kapott külön meghívót, amit Zimmermann akként vesz tudomásul, hogy „Ebben a társulatnak egy bizonyos mértékig a lenézését látjuk és nem tudjuk elhallgatni azt a nézetünket, hogy ha kellő időben és kellő helyen szólni méltóztattak volna, elkerülhettük volna ezt a lealacsonyítasz" (III. 30. 1930. jún. 18.) Március 12-én a Csoport úgy tudja, hogy a Déri Múzeum megnyitására — május 25. — „a központ le fog utazni" (III. 16. jkv. 5. pont). Ez után a Csoport többször felveti a debreceni látogatás tervét először 1932. jún. 8-án (III. 16. jkv. Vö. III. 12.) a MNT 1938 évi kirándulásának megszervezésénél még is a meghívást hiányolja Zimmermann. (IV. 135.) és csak újabb meghívásra döntenek az 1939-es kirándulás megszervezésénél Debrecen mellett, mert a Csoport „továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a kirándulást Debrecenbe tényleg megrendezzük" (159 104/1938. okt. 14-én kelt levél). Éles hangú levélváltást találunk más, anyagi jellegű és a társulati élettel összefüggő kérdésekben (II. 154/b, II. 88.) Zimmermann bocsánatkérő levele (III. 129.). 134 A MNT-ban tartott felolvasásokra a kirándulásokra valamint serlegvacsorára a Csoport minden esetben kap meghívót, azonban csak a miskolci kiránduláson vesz rész Nagy József (II. 60.). A meghívásokat a Csoport formálisnak tartja s csak a meghívók felolvasását eszközlik — rendszerint az esemény után — az összejöveteleken. Valamennyi közgyűlésre kap a Csoport meghívót, de egyiken sem jelenik meg személyesen senki. A Csoport jelentéseit a közgyűlések külön napirendként tárgyalják, az elsőt az 1927. évi közgyűlés fogadja el (II. 37.) Vö. még: III. 17., 74., 107., 169., IV. 9., IV. 50., 53., 90/b, 127., 175., 210., 295. 538