A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lenkey István: Diákújságok Debrecenben. I.

Lenkey István Diákújságok Debrecenben I. A magyar sajtótörténetben jelentős helyük van — és joggal — az ifjúsági lapoknak. Hosszabb-rövidebb életű sajtótermékek ezek, de — sajnos — feltárásuk sem egészében, sem részleteikben máig sem történtek meg. Pedig az előző század második felében induló ifjúsági lapok feltárása fontos feladatnak bizonyul. Nemcsak a sajtó- és iskolatörténeti szempont szól emellett: e lapok feltárása a diák-önképzés jobb megismerésének céljait is vitathatatlanul szolgálja. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a diákújságok az említett időszakban elsősorban az egyház oktató-nevelő munka területén jelentkeznek; de világos, hogy kezdeményező jellegüknél fogva előre mutatnak mai neveléstörténetünk és iskolaügyünk szemszögéből is, elsősorban a főiskolai oktatás vonatkozásában. Megyénk művelődési központja ebben az időszakban Debrecen. Debrecen ifjúsági életének leghűségesebb képviselője ezidőtájt az ősi debreceni Kollégium. Mint tudjuk: különös ennek a debreceni Kollégiumnak az élete: részint bizonyos zártság jellemző rá, részint azonban — és egyre inkább ez válik uralkodóvá jellegében —, az a helyzet, hogy a falai között nevelkedő ifjúság nyitott és fogékony a körülötte zajló élet minden kérdése iránt. Születése óta hordozza magában a tudományok egyetemes nagy rendszere iránti érdeklődést. De ez az érdeklődés semmiképpen nem marad elvont és elméleti: párosul a környezet — mégpedig nemcsak a cívisváros, hanem a nemzetközi kapcsolatok révén az egész akkori „művelt-világ" — hétköznapi kérdései iránti nyíltsággal. Ezek a jellegzetességek jelentkeznek a Kollégiumban születő, először kézzel írt, azután litografált, majd végül nyomdai úton előállított diáklapokban. Az eddig megjelent megyei sajtóbibliográfiákból az derül ki, hogy megyénkben a Kollégiumból indult útjára két olyan ifjúsági lap, amelyek a legkorábban születtek meg, és valamennyi ifjúsági lapnál hosszabb ideig éltek. E két lap a Református Kollégium ifjúságának kezdeményezésére indult, és lelkes munkájának eredményeként ért meg több évtizedet. Az 1857-ben induló Heti Közlöny az ifjúság irodalmi tevékenységének biztosított teret, míg a Hittanszaki Önképző Társulat Közlönye a teológus ifjúság önképzésének eredményeit tárta az érdeklődők elé. E két lap részletes feltárása közelebb visz bennünket a kollégiumi ifjúság múlt század második felében folyó szellemi életének megismeréséhez. A Heti Közlöny feltárása kisszámú ismert és megmaradt szám alapján jelenleg lehetetlen, viszont a Hittanszaki Önképző Társulat Közlönyének 77 éves pályája során megjelent számai fennmaradtak, tartalma feltárható. A Hittanszaki Önképző Társulat bizonyos értelemben „zárt" terület, mégsem lehet érdektelen lapjának megismerése mindazok számára, akik Hajdú-Bihar megye iskolatörténetével behatóbban kívánnak foglalkozni. Ezúttal a lap első 48 évét (1871—1918) kívánjuk ismertetni. A „Közlöny a debreceni Hittanszaki Önképző Társulat köréből" című lap az első ifjúsági teológiai szakirat. Egyike volt a legtovább élő ifjúsági lapoknak Debrecenben. Sok viszontagság ellenére 1871—1948-ig élt. Ez alatt a 77 év alatt — beszámítva a szünetelés közel két évét is — a hittanhallgatók önképzését ösztönözte, segítette elő, úgyhogy nyilvánosságot biztosított munkájuknak. A Közlöny életében mindig — még akkor is, amikor a Magyar Protestáns Theológus Ifjúság hivatalos lapja, vagy a Magyar Protestáns Theológus Szövetség hivatalos lapja —, a debreceni hittanhallgatóké volt a legnagyobb szerep. A debreceniek vezető szerepét az 1909. február 3—-5. napjain Kolozsvárott tartott Magyar Protes509