A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Természettudomány - Ötvös János: Növényföldrajzi tanulmányok a Kárpáti havasok növényvilágából

Frumósza — Pareng: Cárja, Pareng — Retyezát: Szia vej, Peleaga, Kusztura — Szarkó-Godján: Paltina, Godján. Keleti-, Déli-Kárpátok, Balkán (Dácikus). 113. Tozzia alpina L. Alpin-szubalpin regióban mészköves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Fumika — Fogarasi hav.: Frumósza, Csindrel — Retyezát: Zenoga katlan — Szarkó-Godján: Szarkó. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 114. Bartschia alpina L. Alpin-szubalpin regióban sziklákon, köves réteken. Eüalpi faj. Liptói hav.: Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Furkota, Mlinica, Felkai völgy, Késmárki csúcs — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Zadné Jatky, Bujáéi, Murán — A. Tátra: Deres, Chabanec. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Vf. cu Dor, Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás, Szurul, Negoj — Szebeni hav.: Cibin tengerszem — Pareng: Mundra, Slaveiul Maré — Retyezát: Kusztura, Szlavej — Szarkó-Godján: Jorgován, Godján. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 115. Euphrasia minima Lam. et DC. Alpin-szubalpin regióban füves sziklákon. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én nem találtam. — Radnai hav.: Pietrosz — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás — Pareng: Cárja, Mundra — Retyezát: Zenoha, Bukura katlan. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 116. Euphrasia salisburgensis Funck Alpin-szubalpin regióban napos sziklákon, réteken. Eüalpin faj. M. Tátra: Kriván, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Hlúpy. — Radnai hav.: Korongyis — Kelemen hav.: Pietroszul — Bucsecs: Karajman — Királykő — Fogarasi hav.: Vistea Maré — Szebeni hav.: Csindrel. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán. 117. Euphrasia nemorosa (Pers.) Wallr. [E. curta (Fr.) Wettst.] Alpin-szubalpin réteken. Eüalpin faj. Liptói hav.: Bystra, Baranec, Koncista — M. Tátra: Kriván, Lomnici csúcs, Furkota, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlypy, Bujáéi — A. Tátra: Gyömbér, Sopok, Bory, Laj§troch. — Erdélyben nincs. Pireneusok, Alpok, Északi-Kárpátok. 118. Pedicularis oederi Vahl. (P. versicolor Wahlbg.) Alpin-szubalpin regióban füves sziklákon. Eüalpin faj. Liptói hav.: Banikov, Baranec — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Hlúpy, Zdiarska vidla, Zadné Jatky, Bujáéi, Skalné vráta, Murán. — Radnai hav.: Pietrosz, Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Omul — Királykő — Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Szebeni hav.: Frumósza. Arkt-Alp. elem. Alpok, Kárpátok, Balkán. 119. Pedicularis hacquetii Graf. (P. carpatica [Andrae] Simk.) Alpin-szubalpin sziklás, köves réteken. Eüalpi faj. Északi-Kárpátokban van, de én«nem találtam. — Radnai hav.: Pietrosz — Bucsecs: Kosztila — Királykő — Fogarasi hav.: Árpás — Retyezát: Zenoga katlan. Alpok—Kárpátok. 120. Pedicularis verticillata L. Alpin-szubalpin regióban mészkősziklákon, köves réteken. Eüalpin faj. Liptói hav.: Koncista, Bystra, Banikov — M. Tátra: Kriván, Késmárki csúcs, Furkota, Mlinica, Felkai völgy — Bélai hav.: Novy, Havran, Zdiarska vidla, Bujáéi, Skalné vráta — A. Tátra: Sopok, Deres, Bory, Chabanec. — Radnai hav.: Ünőkő — Bucsecs: Furnika, Omul — Királykő—Fogarasi hav.: Szurul, Negoj — Szebeni hav.: Frumósza — Pareng: Mundra, Cárja — Retyezát: Zenoga katlan, Kusztura, Bukura, Peleaga. Arkt-Alp. elem. Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Balkán. 121. Pedicularis baumgartenii Simk. Alpin-szubalpin réteken. Ritka. Északi-Kárpátokban nincs. — Retyezát: Kusztura — Szarkó — Godján: Piule. Erdélyi endemikus. 40