A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

legdy sírok) és Hajdúböszörménybe. Itt 1936-ban avatták

76 Dobó Sándornak, a „Tanítók Lapja" szerkesztőjének és neves pedagógusnak készített síremlékét. 1930-ban helyezték el a Köztemető medencéje mellett egyik legszebb, legnyugodtabb művét, a „Halat szorító fiú"-t (5. kép). Számtalan hősi emlékművet készített, ezek jórésze domborműves tábla volt (pl. rendőrhősöknek, kollégiumi diákoknak, 77

stb.). 1934-ben, az álmosdi csata 330. évfordulóján avatták Álmosd főterén ötalakos bronz, ill. műkő emlékművét™ A magas talapzaton álló bronz figura hajdúvitézt ábrázol, karddal kezében. Jóval lejjebb, balra népviseletbe öltözött nagyapát látunk unokájával, jobbra két világháborús öltözetű, fegyvert fogó katonát. A kétkét alak műkőből öntött. Már maga ez a tény is megbontja az emlékmű egységét, amit a historizáló- és a modern szellem keveredése még tovább ront. A kétfajta igénynek (hogy egyszerre legyen történelmi emlékmű és első világháborús hősi emlékmű) és a takarékossági szempontoknak nem tudott eleget tenni a művész. Egyfigurás bronz alakjának monumentalitását, komor szépségét rontják a mellékalakok, valamint a nagy magasságbeli különbség. 1939. március 15-én avatták a debreceni országzászló talapzaton elhelyezett három monumentális szobrát. Kaszás parasztot, harapófogót tartó munkást és csecsemőt tartó anyát helyezett el a talapzat egy-egy oldalán. Az utóbbit már 1942-ben „Pro patria 1914— 1918. 1938—?" felirattal látták el, az előző kettőt eltávolították. Az emlékmű egy részlete, az „Anya gyermekével" с szobra (6. kép) ma a nőgyógyászati klinikán látható, a munkás és parasztfigurát ábrázoló szobrait beöntötték.

79 Nagy Sándor János munkásságának zömét épületekhez kötődő domborművek képezik. A volt ipari iskola homlokzatán,

80 íves hajlatban látható domborműve trónoló Hungáriát ábrázol dolgozó fiúkkal. Bár érezhető e művén az iparkamarán levő Bethlen-féle dombormű hatása, finom alkotás. 1931—1938 között tíz portré-domborműves emléktábláját illetve emblematikus díszekkel ellátott hősi emlékművét helyeztek el a Református Kollégium falán. Négy reliefje ma is látható a főhomlokzat baloldali rizalitjának alsó, szintben kiemelt tábláin. 1931-ben helyezték el Kálvin-Zwingli kettős portréjú domborművét. A két szembenéző portrét jelképes ábrákkal és felirattal vette körül. Az 1933-as Arany, Kölcsey és Csokonai művek

81 esetében is gondosan ügyelt az összhangra: azonos méretű fejeket mintázott, s azonos anyagot (bronzot és vörös műmárvány táblát) használt. Arany portréja esetében pedig (amely ugyanolyan területen helyezkedett el, mint a Kálvin-Zwingli kettős kompozíció) emblémákkal (könyv, bagoly) és felirattal töltötte ki a bőséges teret. Nem állítjuk, hogy remekműveket alkotott, de hogy a rendelkezésre álló teret jól, színvonalasan töltötte ki és művei kapcsolódnak szellemiségükben az épülethez, ezt el kell ismernünk.

82 Az udvari árkádsorokra 1938-ban, a Református Kollégium jubileumi ünnepségeire ugyancsak több portré-domborművét helyezték el. Ma is látható Péczely Józsefet, Maróthy Györgyöt, Sinay Miklóst, Dégenfeld Józsefet ábrázoló arcképe, valamint a könyvtári lépcsőfeljáróban Balthazar emléktáblája és a díszterem feljáróban hősi emléktáblája. 76 Avatásról tudósít a Debrecen с lap 1936. február 16-i száma. A műkő szobor kivitelezője Harró Károly műhelye volt. 77 A rendőrhősök tábláját ismerteti és közli a „Debrecen" 1936 június 14-i és jún. 28-i száma. 78 Reprodukálja a DKK. 1935-ös évf. 57. 79 Medgyessy Ferenc kapta meg Debrecentől 1947-ben, Petőfi szobrához. Erről tudósít László Gyula: Medgyessy Ferenc életműve" с katalógusa (Debrecen, 1972) 27. 80 Csapó—Burgundia utca sarok, ma Vegyipari Technikum. 81 Elhelyezésükre a Csokonai Kör és a Kollégiumi Diákszövetség gyűjtötte össze a pénzt. Ismertetés és reprodukció: DKK. 1934-es évf. 130—131. 82 A jobboldali rizalit alatti rész négy évtized alatt népesült be. Sajnos, a Kollégium elmulasztotta az a lehetőséget, hogy egyazon művésszel, Medgyessyvel készíttesse a négy reliefet. Medgyessy két műve mellé 1967-ben került Csúcs Ferenc: Fazekas domborműve, majd 1974-ben Meszes Tóth Gyula: két Irinyit egy táblán ábrázoló két portréja. Ez utóbbi mű sem anyagában, sem szellemében, sem léptékében nem alkalmazkodott a már ottlevőkhöz. Az 1976-os renoválás során behelyezték Meszes Tóth művét az udvari árkádsorba, ahol nem tűnnek fel annyira az anyagés léptékbeli zavarok. 381