A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977 (Debrecen, 1978)

Művészettörténet - Sz. Kürthi Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből 1894–1944

Gáván Rakovszky Sámuel síremlékére mintázott honvéd szobrát, Nyíregyházán, a Besenyei Kör felkérésére Jósa András szobrát. Tevékenységével Debrecenben a temetők művészete fellendült. Síremlékei az egykori Péterfia és Kossuth utcai temetőket díszítették. Mivel ezek zöme természetes kőből faragott, alig maradt meg: tönkrement a Köztemetőbe szállítás során,

53 vagy a háborúk idején. Csak reprodukcióból ismerjük Kiss Áron püspök, Kalocsa Róza, Kálmánchelyi Mór, Vályi Nagy Gusztáv és Gondy Sándor síremlékeit,

54 megmaradt Aczél Géza és dr. Nagy Lajos síremléke, valamint a már említett Sesztina bronz síremlék, dr. Nagy Lajos ügyvéd síremléke ma a Déri térre néző Füvészkerti iskola falában látható.

55 A félkörívesen záródó relief különös környezetben, kaccsok, indák, virágok folyandárjában jelenít meg egy gyümölcsöt szedő, nagytermetű idős férfit. Arca törött, szeme a semmibe mered, keze erőtlenül hullik alá. Kosara csordultig tele, de még így is újabb gyümölcsért nyúlna. Somogyi Sándor mesterien fogalmazta meg dr. Nagy Lajos tragédiáját: örök elégedetlenségét, a bőségnek örülni nem tudást, újabb anyagiak hajszolását, s az ezekből következő tragédiát, megőrülését. A relief az érett szecesszió reprezentatív példája, s a túlfűtött hangulat, a bonyolultság lényeget hangsúlyozó kifejezése. (4. kép). 1908-ban Somogyi Sándor is indult a debreceni Kossuth szobor pályázaton. 1000 Koronás pályadíjat kapott, részt vett a szűkebb körű pályázaton, ezen azonban nem nyert. 1914-ben kellemetlen incidense támadt: ellopták Kálvin szobor tervét.

56 Mindezek után csalódottá vált és elhagyta Debrecent. Negyven évig élt Budapesten, a Százados úti Művésztelepen, de alig dolgozott. Hősi emlékműveket készített Disznóshorvátra, Hajdúszoboszlóra (1927), Polgárra (1925). Ezek azonban messze elmaradtak korai műveivel szemben. Erőtlenül nagyméretű, ál-monumentális a polgári hősi emlékmű, amely fegyverét letevő, puttókkal, virágokkal körülvett ősmagyart ábrázol. Nem igazi a szoboszlói hősi emlékmű pátosza sem: haldokló katonáját külsőlegesen jellemzi.

57 A harmincas évektől kezdve kisplasztikával foglalkozott, majd festeni kezdett. Szétszóródott műveinek

58 felkutatása, összegyűjtése, életműve feldolgozása, bemutatása további feladatunk. //. Az emlékszobrászat és a faldíszítő művészet feladatai és lehetősége' a két világháború között. Medgyessy Ferenc és a debreceni szobrászok tevékenysége A két világháború közti történelmi szobrászat aránytalanul fejlett, ill. erőszakoltan fejlesztett ága volt a világháborús hősi emlékszobrászat. Az országnak szinte minden falvában, városában megjelentek a szerény, vagy méretben hivalkodó, többnyire álpatetikus szobrok, oszlopok.

59 Igazán őszinte, fájdalmat tükröző alkotást alig látni, a háború kritikája pedig e reprezentatív műfajban meg sem nyilatkozhatott. Olyan döbbenetes antimilitarista tiltakozás pedig még a kisplasztikában is egyedülálló és kései jelenség volt, mint pl. Bokros Birman „Rokkant katoná"-ja. A hivatalos álláspontot így fogalmazták meg a 53 A Köztemető felépülése után felszámolták a régi^ temetőket. Részi. írod. Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek. Déri Múzeum Évkönyve, 1962—64. (Debr. 1965) 151—191. 54 Vályi Nagy Gusztáv költőről és síremlékéről tudósít a DKK. 1909. évf. 120—121. A többi síremléket Nagy József hm. és repr. a DKK. 1913. évf. 119—121. és a DKK. 1914. 122. 55 Behozatta és beépíttette Sápi Lajos városi főépítész az ötvenes években. 56 Közli a Debr. Függ. Újság 1914. ápr. 29-i sz. 57 Az 1927-ben avatott emlékműről külön füzet jelent meg 1928-ban. Az avatásról tudósít a Független Hajdúság 1927. okt. 23-i sz. 58 1947-ben pár szobrával szerepelt az Alkotás Művészház csoporttárlatán. A Százados úti Művésztelep történetét bemutató kiállításon, 1965-ben, egyetlen művét sem tudták kiállítani. Rokonai nem élnek. Kutassy Imre Ferenc és Szabó Iván közölt életéről adatot, amelyért köszönetet mondok. 59 Mai szemmel, kritikusan szól erről Saára Sándor nagyszerű filmje, a „Pro Patria". Legfontosabb irodalom: Kontha Sándor: A politikai-ideológiai áramlatok hatása (különös tekintettel a szobrászatra) с cikke (Műv. Tört. Ért. 1973. XXII. évf. 2. sz. 113—116., valamint Láncz Sándor: Felszabadulási emlékművek Magyarországon с cikke bevezetője (Műv. Tört. Ért. 1975. 2. sz. 97—111.). 378